Kutatásaink

Dessewffy Tibor – Gurály Sára – Mezei Mikes: „Nélküled az élet elképzelhetetlen számomra! A példaképem vagy!!” – Mikrocelebek rajongói Magyarországon

Az elmúlt két évtized digitális változásainak eredményeképp újfajta jelenségek, illetve már meglévők átalakulása vált megfigyelhetővé. Az egyik ilyen jelenség a hírességek világában játszódó, a turneri demotikus fordulat (Turner 2004) logikáját követő mikrocelebritás térnyerése. Tanulmányunkban amellett érvelünk, hogy ez az újfajta hírességtípus a legpontosabban a rajongói táborokkal való relációban értelmezhető. Magyarországi népszerű mikrocelebek követőinek feltérképezésével egyrészt a rajongók csoportokba tömörülését, másrészt a Facebookon kifejtett aktivitásuk alapján fogyasztási szokásaikat is vizsgáljuk. A digitális lábnyomokból rekonstruált preferenciák alapján három, eltérő igényekkel és tartalomfogyasztási szokásokkal rendelkező rajongótábort különítünk el. A különbözőségek és a gyakorlatok sokszínűségének azonosításával arra törekszünk, hogy a felismert szubkultúrák megértését, majd ezáltal a kulturális állampolgárság térnyerését segítsük elő.


Dessewffy Tibor – Mezei Mikes – Naszályi Natália: Harry Potter, avagy a politikai bölcsek köve?

Tanulmányunkban röviden áttekintjük a tömegkommunikációs, fandom irodalmat, majd több oldalról, online kérdőíves megkérdezéssel és Facebook-aktivitáson alapuló adatokkal vizsgáljuk a Harry Potter rajongók értékeiben rejlő különbségeket.   Kutasunk eredményeként igazoltuk a társadalmi-politikai ideológiai értékek, a magas szintű közéleti érdeklődés összekapcsolódását a Harry Potter-affinitás mértékével.


Dessewffy Tibor – Gurály Sára – Mezei Mikes: Veszedelmes Viszonyok? Egy onlife botrány elemzése

Az elmúlt évtizedek során végbement digitális változások nyomán az online és az offline jelenségek közti határvonalak nehezen rekonstruálhatóak. A létrejött onlife (Floridi, 2015) térben megjelenő újfajta gyakorlatok vizsgálatához új típusú megközelítésekre van szükség. Dolgozatunkban egy hazai online társkereső oldal, a Puncs.hu működéséhez kapcsolódó közéleti botrányt értelmezésére teszünk kísérletet. Miután röviden bemutatjuk a szóban forgó botrányt, annak társadalmi hátterét, a vonatkozó szakirodalom fő irányainak áttekintésével meghatározzuk az elemzés elméleti keretét. Dolgozatunk célja elsősorban a Puncs.hu körüli botrány kapcsán a véleményüket a közösségi média felületein artikuláló megszólalók jellemzőinek feltérképezése. Egyrészt hagyományos survey-adatok elemzésével, másrészt a Facebook-aktivitáson keresztül rekonstruálható érdeklődési körök és fogyasztási szokások mentén, a personaelemzés módszerével azonosítjuk be a botrány során megszólalókat.


Dessewffy Tibor – Váry Dániel: Fame, Fans and Facebook. Hungarian Celebrities and their Admirers

Big Data presents the social sciences with an overarching challenge. Following many theoretical manifestos, we here present an empirical case study to demonstrate the new approaches that have become possible by using social media data in a specific field of cultural analysis. This paper reflects on changes in celebrity/fandom culture (Jenkins, 2006; Jenkins, Ito and boyd, 2015). The trend towards democratization was hastened by the spread of the internet, while the demotization of the process of celebrity creation became even more pronounced through web 2.0. Our study examines the relationship between the Hungarian celebrity sphere and social media fandom using quantitative research, including cross-sectional, network and correlation analyses. To illustrate the differences among the categories of celebrities and their fandom, we introduce two values—environmentalism and consumerism—which help to highlight existing patterns. Analysis of these dimensions can provide benchmarks for interpreting the thus-created proxies, and help us to reflect on the social roles of celebrities and their followers.


Nagy Zsófia: „Me too – but to me she does not look like a victim” – Facebook discourse of a sexual harrassment scandal

While sexual harrassment has become a salient issue recently, scholarly analysis of the subject has a long tradition. Public judgments of sexual violence have significant impact on the recogniton of the issue and this consideration has led to research on victim blaming on the individual, and on rape myths on the collective level. The aim of the present paper is to introduce an intermediate level, that of discursive practices related to sexual harrassment. The case study presented here focuses on discursive practices in social media related to a Hungarian harrassment scandal. Data was analysed relying on a mixed-method approach including quantitative statistical analysis and critical discourse analysis. The results show that the proportion of those who stood by the victim and those opposing her was balanced, however support diminished by the end of the researched period. Sexual harrassment myths were voiced by one-fifth of the sample. Both support for the victim and sexual harrassment myth acceptance showed gendered patterns. The critical discourse analysis identified four discursive strategies relevant to the reproduction of myths: normalisation, judicialisation, comparison and hierarchisation. The aim of the article is to contribute to our understanding of how sexual harrassment myths are reproduced on the discursive level.


Nagy Zsófia: Mediation opportunity structures in illiberal democracies. Social movement responses to state anti-refugee propaganda in Hungary

Recent rise of illiberal democracies shapes a distinct environment in which social movements emerge and operate. This has challenged social science to offer a more nuanced analysis of the potential of social movements in such contexts. This chapter contributes to this ongoing discussion using the framework of mediation opportunity structures. By focusing on the case of Hungary, the chapter argues that understanding the dynamics of protest and social movements in contemporary illiberal contexts demands that we pay attention to  three issues: 1) the structural power of the state to dominate the mainstream media discourse, 2) the logic of right-wing populism that set limits to public discourse, and 3) a new re-feudalization of the public sphere where top-bottom, unidirectional propaganda tools aim to replace forms that promote dialogue. The chapter draws research in 2015-2017 in Hungary, focusing on three different movement responses to government anti-regufee propaganda and politics: 1) a counter-billboard campaign criticising the government, 2) a grassroots humanitarian movement, and 3) a local protest movement against a refugee camp.  Highlighting findings of these case studies points to key potentials of the new media environment and to tactical innovations (in mobilization, organization and direct action) that were facilitated by social media. However, they also show how the effects of these innovations were limited, mostly as a consequence of their ambivalent relationship towards the populist logic of public discourse and structural constraints in mainstream media representation. The findings show that the application of mediation theory to contentious action in illiberal democracies allows for a nuanced and multi-layered understanding of opportunities and constraints of such action.


Dessewffy Tibor – Nagy Zsófia – Váry Dániel: Where are Those Better Angels of Our Society? – Subaltern counterpublics in Hungary during the refugee crisis

The paper presents findings of a research carried out among pro-refugee individuals in social media in Hungary. During the so-called refugee crisis that emerged during the summer of 2015, anti-immigrant sentiments in the Hungarian public were fuelled by a strong governmental campaign. This unusually strong propaganda campaign created a strong hegemonic disourse. Nevertheless, a pro-refugee counterpublic opposing the hegemonic discourse also emerged. The paper discusses existing scholarly literature on the phenomenon and how it appears in and is shaped by the digital sphere. The empirical findings focus on two characteristics of the pro-refugee counterpublic. First, we look at the political affiliations of this counterpublic. Second, we ask if the different digital affordances used by the counterpublic and their combinations indicate the formation of a community. The methodological ambition of the paper is to present a digital data-driven approach, based on data provided by Facebook, which allows the individual profiling of each user. The connections and schemata of these profiles provides the analytical background of the present research. We aim to illustrate that such a digital approach has a number of advantages over traditional sociological methods, especially in the research of subaltern counterpublics.


Dessewffy Tibor – Nagy Zsófia: Született a Facebook-on: A menekültválság és grassroots konnektív cselekvés Magyarországon

A tanulmány a közösségi oldalak társadalmi mozgalmakra és kollektív cselekvésre gyakorolt hatását vizsgálja. A téma szakirodalma tartalmaz mind ünneplő hangokat, mind kritikus véleményeket. Az olyan kifinomultabb megközelítések, mint a „konnektív cselekvés” fogalmának használata kitágítják az elméleti kereteket. Ilyen példa a Migration Aid nevű menekülteket segítő, Facebook-on alakult csoport vizsgálata. Kutatásunkban a csoport tevékenységeit a szélesebb politikai környezet kontextusában helyezzük el és amellett érvelünk, hogy időszerű a tiltakozó politikai formák újradefiniálása.  Emellett megvizsgáljuk azokat a tulajdonságokat, amik lehetővé teszik a csoport „konnektív cselekvését”, különös tekintettel annak rizomatikus struktúrájára. Az eredmények ennek a rizomatikus szervezetnek a sajátos jegyeit mutatják be, továbbá azt, hogyan alakítják mindezek a csoport cselekvési repertoárját.


Mozgalmi cselekvési repertoárok és közösségi oldalak – a Migration Aid esete

A tanulmány azt vizsgálja, hogyan használhatók a közösségi oldalak kollaboratív célokra. Az írás amellett érvel, hogy a digitálsan lehetővé tett társadalmi mozgalmak cselekvési repertoárját a közösségi oldalak általunk társas információs termosztátnak nevezett funkciója alakítja. Az információs termosztát fogalma arra az önreguláló rendszerre utal, amely folyamatosan inputokat fogad be környezetéből és ezeknek megfelelően alakítja outputjait, ezáltal adaptívvá téve a mozgalmat a szélesebb kontextus változásaihoz. A kutatás mindezt a Facebook-on született grassroots mozgalom, a Migration Aid esetén keresztül vizsgálja, amely 2015 nyarán jött létre azzal a céllal, hogy a Magyarországon áthaladó menekülteknek nyújtson humanitárius segítséget. A kritikai diskurzuselemzés megközelítését alkalmazva kvantitatív és kvalitatív eredményeink azt mutatják meg, hogyan jelenik meg az információs termosztát funkció a csoport diskurzív gyakorlataiban, és mik azok az érdemi változások, amiket a funkció lehetővé tesz. Elemzésünk rámutat azokra a korlátokra is, amiket a Facebook architektúrája rejt a társadalmi mozgalmak számára.


Projekt identitás mozgalmak konstrukciója a közösségi médiában

A kutatás célja annak vizsgálata, hogyan befolyásolják a digitálisan alakult társadalmi mozgalmak médiához való viszonyát a közösségi oldalak által nyújtott lehetőségek. A leegyszerűsítő magyarázatokat elkerülendő azzal az előfeltevéssel élünk, hogy az egyes társadalmi mozgalmak céljai és identitásai jelentősen eltérhetnek, ez pedig befolyásolja média- és kommunikációs stratégiáikat. A projekt identitás-alapú mozgalmak kérdése alulkutatott téma a tudományos szakirodalomban, ezért esett választásunk a Migration Aid nevű mozgalomra, amely 2015 nyarán alakult azzal a céllal, hogy humanitárius segítséget nyújtson a Magyarországon áthaladó menekülteknek. Célunk annak feltárása, hogyan formálódik a korábban aszimmetrikusnak tételezett média-mozgalom viszony olyan esetekben, ha a mozgalom digitálisan szerveződik meg. A kutatás további előfeltevése, hogy a társadalmi mozgalmak médiahasználatának tudományos tipológiái szükségszerűen kontextusfüggőek – ebből kiindulva saját tipológiánk belső és külső médiafunkciókat különböztet meg. A tanulmány egyik következtetése, hogy a projekt identitású mozgalmak esetében a külső médiafunkciók jelentősége csökken. Másrészt a tanulmány bemutatja, hogyan erősödik meg a mozgalom relatív pozíciója a médiaökoszisztéma átalakulásának következményeként. Ezt a változást a közösségi oldalak által nyújtott lehetőségek teszik lehetővé, amelyek segítségével a belső médiafunkciók gyakorlásában a hagyományos média szerepe megkerülhetővé válik.


Nagy Zsófia: Kollektív cselekvési keretek kialakulása – Két helyi menekülttábor-ellenes társadalmi mozgalom (Martonfa, Szentgotthárd) vizsgálata

2015 nyarán menekültek jelentős hulláma érte el Európát, közülük sokan Magyarországon keresztül igyekezett továbbjutni Nyugat-Európába. Az események számos területen fejtették ki hatásukat, legyen szó törvényhozásról, bel- vagy külpolitikáról, ahol a migráció szekuritizációja befolyásos keretté vált. Ugyanakkor ezek az események az intézményeken kívüli szférára is hatással voltak, ilyen terület például a szituációra reagáló társadalmi mozgalmak világa. Ezek a mozgalmak és tevékenységük számos empirikus és elméleti kérdést vetnek fel. Egyrészt, földrajzi kontextusban vizsgálva a kérdést, a kelet-európai társadalmi mozgalmak relatíve gyenge erejűnek tételezettek a szakirodalomban nyugati-európai társaikkal összehasonlítva. Másrészt, az újonnan született társadalmi mozgalmak gyakran öntenek hibrid szervezeti formát, egyszerre létezve online és offline. Mindezek a tényezők jelentősen befolyásolják az adott mozgalmak diskurzív lehetőség struktúráját.
A kutatás célja annak vizsgálata, hogyan jelent meg két helyi társadalmi mozgalom a menekültek érkezése, illetve menekülttáborok létrehozása ellen az ún. menekültválság időszakában 2015 nyarán Magyarországon. A kutatás fókuszában az ezen mozgalmak diskurzusában megjelenő kollektív cselekvési keretek állnak. A kutatás a mozgalmak által a közösségi oldalakon létrehozott szövegek diskurzuselemzésén keresztül mutatja be, hogyan zajlik a keretek diskurzív konstrukciója. Az elemzés részletezi, hogyan viszonyulnak az egyes keretek egymáshoz, illetve a szélesebb politikai kontextushoz, ahol a „menekültprobléma” konstruálódik. A kutatás amellett érvel, hogy a „menekült problémájának” keretezésekor a helyi mozgalmaknak ellentmondó feltételeknek kell megfelelniük. Egyik oldalról be kell mutatniuk, mi a különleges követeléseikben – ez az ún. NIMBY (Not In My Backyard – Nem az én kertemben)-érvelés, ami annak alátámasztását szolgálja, miért nem tud további terheket elbírni az adott település. Ugyanakkor a helyi menekültellenes mozgalmaknak azt is igazolniuk kell, hogy követeléseik általános természetűek, annak érdekében, hogy ügyük mellé széleskörű támogatást tudjanak megnyerni. Ennek az ellentmondásnak a feloldására jön létre a mozgalom mint „őrtorony” kollektív identitás. Az őrtorony-identitás emellett abban is segíti a mozgalmat, hogy összeköti a három – a diagnosztikus, a prognosztikus és a motivációs – kollektív cselekvési keretet. A kutatás részletesen bemutatja, hogyan tükrözi ezeknek a kereteknek a konstrukciója a migráció szekuritizációját, amely a politikai diskurzusok szintjén megy végbe. A kutatás eredményei arra hívják fel a figyelmet, hogy további elemezések szükségesek, melyek a menekültellenes társadalmi mozgalmakat vizsgálják, mint a társadalmi változásra adott intézményen kívüli válaszok jellegzetes szereplőit.


Nagy Zsófia: Új média és tiltakozási repertoárok – a magyar ellenplakát-kampány esete

Az új média kollektív cselekvésre gyakorolt hatásai a vonatkozó tudományos irodalom legvitatottabb kérdései közé tartoznak. A vita egyik szála arra vonatkozik, az új kommunikációs lehetőségek megerősítik-e a létező mozgalmi gyakorlatokat, vagy sem – itt a nézetek a technooptimistától a technorealistán át a technopesszimista hangokat fedik le. A vita egy másik szála számára központi kérdés, hogy az új lehetőségek alkalmasak-e innovációra vagy csupán a tevékenységek volumenét befolyásolják – azaz minőségi vagy mennyiségi a változások természete. Miközben az ilyen dichotómiák felrajzolása sokat hozzátett a témához való tudásunkhoz, részletesebb elemzésekre van szükség, hogy megértsük, milyen típusú mozgalmak, milyen típusú gyakorlatok azok, amiket az új média megjelenése befolyásol, és hogyan.  Egy kínálkozó vizsgálati aspektus a mozgalmak tiltakozási repertoárjának és annak elemzése, hogyan hat a különböző – békés, diszruptív és erőszakos – repertoárokra az új média. Miközben gyakori előfeltevés az, hogy az online létrejött gyenge kötések alapvetően alacsony kockázati tevékenységeket eredményeznek, tehát a békés mozgalmi repertoárokat erősítik, és kevésbé alkalmasak diszruptív vagy erőszakos gyakorlatok megalapozására, a téma további kérdéseket vet fel, többek között azon mozgalmak problémáját, melyek különböző repertoárokat kombinálnak, vagy ellentmondanak ezeknek az előfeltevéseknek. 2015 nyarán menekültek jelentős hulláma érte el Európát, közülük sokan Magyarországon keresztül igyekezett továbbjutni Nyugat-Európába. Az események számos területen fejtették ki hatásukat, legyen szó törvényhozásról, bel- vagy külpolitikáról, ahol a migráció szekuritizációja befolyásos keretté vált. Ugyanakkor ezek az események az intézményeken kívüli szférára is hatással voltak, ilyen terület például a szituációra reagáló társadalmi mozgalmak világa. Ezek a mozgalmak és tevékenységük számos empirikus és elméleti kérdést vetnek fel. Egyrészt, földrajzi kontextusban vizsgálva a kérdést, a kelet-európai társadalmi mozgalmak relatíve gyenge erejűnek tételezettek a szakirodalomban nyugati-európai társaikkal összehasonlítva. Másrészt, az újonnan született társadalmi mozgalmak gyakran öntenek hibrid szervezeti formát, egyszerre létezve online és offline. Mindezek a tényezők jelentősen befolyásolják a mozgalmak cselekvési repertoárját.  Az elemzés a magyar kormány által kezdeményezett menekültellenes plakátkampányra adott ellenreakciók esetét veszi vizsgálódása alapjául. Az eredeti kormányplakátok három alapvető üzenetet tartalmaztak magyarul: „Ha Magyarországra jössz, tiszteletben kell tartanod a kultúránkat!”, „Ha Magyarországra jössz, tiszteletben kell tartanod a törvényeinket!”, „Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját!”. Maga a plakátkampány egy szélesebb bevándorlóellenes kampány részét képezte, együtt egy úgynevezett nemzeti konzultációval a témában, parlamenti vitanappal, számos egyéb politikai és kommunikációs eszközzel. A kormányzati plakátkampány ugyanakkor egy több szereplő által – egyének, mozgalmak, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt nevű gúnypárt, létező ellenzéki párt – kezdeményezett ellenkampány elindításához vezetett. Az ellenkampány cselekvések széles köréből állt, ezek töbek között: egy kollaboratív online térkép létrehozása, a kormányzati plakátok leszaggatása, egy crowdfunding alapú ellenplakátkampány szervezése, mémek digitális létrehozása és megosztása, online szavazás az ellenplakátokról, majd azok offline elhelyezése.
A kutatás az esettanulmány módszertanát alkalmazva egyrészt bemutatja az eseményeket, az ellenplakát-mozgalom tulajdonságait, ahogy azok a nyilvánosságban megjelentek. Az interpretív esettanulmány módszertani szabályainak megfelelően a tanulmány célja nem elsősorban az általánosítás, hanem a partikuláris gyakorlatokra való összpontosítás – így elméletek tesztelése helyett célja az eset részletes bemutatása és leírása. Az esettanulmány ebből kiindulva a mozgalmak által online és offline létrehozott tudások, diskurzusok és cselekvések tartalomelemzését végzi el. A kutatás eredménye egy olyan leíró modell, amely bemutatja, hogyan jelennek meg egyszerre az offline és online, alacsony kockázatú és magas kockázatú, békés, diszruptív és erőszakos repertoárok az ellenplakátkampány során. A kutatás eredményei megerősítik azt az előfeltevést, hogy a tényezők bináris vizsgálata helyett mindezeket a szempontokat egy közös modellbe integrálva érdemes elemezni.


A Bitcoinról

Mi az a bitcoin, és hogyan működik? Honnan származik az értéke, illetve hogyan lehetséges egy központi autoritás nélküli, decentralizált működésű fizetőeszköz fenntartása? Ezekre a kérdésekre kíván választ nyújtani az alábbi ismertető. Bitcoin ismertető letöltése