Digitális Módszertani Téli Egyetem
Az ELTE Digitális Szociológia Kutatóközpont által szervezett Digitális Módszertani Téli Egyetem képzés 2019. január 28. és 31. között kerül megrendezésre az ELTE Társadalomtudományi Karán.
A Digitális Módszertani Téli Egyetem célja olyan intenzív, négy napos képzés nyújtása, amelynek keretein belül előzetes digitális módszertani ismeretekkel nem rendelkező, a téma iránt érdeklődő résztvevők megismerkedhetnek a digitális kutatás néhány alapvető eszközével. A négy napos kurzus négy megközelítést és a hozzájuk tartozó eszközök használatának gyakorlatorientált, tréningszerű megismerését kínálja.
A képzés a következő területekre fókuszál:
- social listening Vida Eszter Boda Daniella, SentiOne
- kvantitatív szövegelemzés Sebők Miklós, MTA
- web scraping Váry Daniel, ELTE
- adatvizualizáció Korompai István, Starschema
Kinek szól? Mindenkinek, akit érdekel a digitális módszerek használatával megnyíló új megismerési tér.
Digitális forradalom – de kikkel? Rögzülnek-e korábbi nemi egyenlőtlenségek az információs korban?
Időpont: 2018. november 7. szerda, 18:00-20:00
Helyszín: ELTE TáTK Lágymányosi tömb, Pázmány Péter sétány 1/a, Kari Tanácsterem
Előadtak:
Gregor Anikó (ELTE TáTK)
Turcsányi-Szabó Márta (ELTE IK)
Vásárhelyi Orsolya (Maven)
Vedres Balázs (CEU)
moderátor: Dessewffy Tibor (ELTE DSZK)
Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/498888637256605/
A nyitóbeszéd és a bemutatkozások után az első téma volt a nők jelenléte az információs technológiában, miért egyenlőtlen az arány a férfiak és nők között az informatikában. Előjöttek a különböző nemi sztereotípiák. Itt egyből definiáltuk is a társadalmi nemeket: nők és férfiak társadalmi csoportja, konstruált viszonylata. Ez a viszonylat hierarchikus, hatalmi viszony. A presztízsviszonyok eredményezik a nemek eloszlását a szakokon is, a gazdasági érvelések visszaerősítik a viszonyokat. Az IT eredetileg női szakma volt a 80-as években, viszont a szak presztízsnövekedésével egyre több férfi került be. A nők pedig elhagyják az IT-t, de miért van ez? Ennek több oka van, ilyen a szociális közeg és a cégek kultúrája, szegregációja.
Az IT körül hatalmas a hype, de ez a terület szerteágazó és sok típusa van, a programozó csak az egyik vonulata. Ezeknek a területeknek megvan a presztízsük is. A hardcore IT-s világ borzasztóan kemény versenyhelyzetet idéz elő, a területen alapból gyakori jelenség az imposztor szindróma is.
Előkerült a diverzitás kérdése, amely azért érték, mert minél különbözőbbek egy csoport tagjai, annál jobban dolgoznak és növeli a kreativitást. Viszont hozzá kell tenni, hogy hálózati kohézió nélkül nincs siker sem.
Lehetséges megoldásként előkerült a gondoskodási feladatok társadalmasítása, hogy ne az egyénre háruljon ez. A közösségnek fel kell ismernie, hogy akadályok vannak jelen. Szükség van mentorokra és példaképekre, együttdolgozásra. Ösztönözni kell az embereket arra, hogy mindenki hibázik.
A vitabeszélgetés után kérdésekre válaszoltak az előadók.
Zuckerberg goes Cambridge
Milyen adatokat tárol rólunk a Facebook? Milyen adatbázisokba rendezhetik ezeket és hogyan termel ez profitot? Kik és hogyan használhatják fel ezeket az adatokat politikai célokra? Tényleg a Cambridge Analytica csinált elnököt Trumpból? Kinek kellene őrizni a személyes információkból épülő adatvagyont? Mit jelent ez a digitális szociológia számára : visszavonulót kell fújni vagy előre menekülni?
Többek között ezekről a kérdésekről beszélget Székely Iván adatvédelmi- és informciószabadság-szakértő, valamint Dessewffy Tibor, az ELTE Digitális Szociológia Kutató Központjának vezetője. A beszélgetést Oroszi Babett, az Átlátszó újságírója moderálja.
Időpont: 2018. április 25. 18 óra
Helyszín: ELTE Társadalomtudományi Kar – Kari Tanács terem (0.100 C)
Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/2022373574667291/
Metoo és digitális aktivizmus – mire képes egy hashtag?
Kinek, kiről és miről szól a #metoo-jelenség?
Mi az a hashtag-aktivizmus?
Forradalmasítja-e a forradalmakat a közösségi média?
A Digitális Szociológia Kutatóközpont beszélgetésén meghívott vendégeinkkel a #metoo-jelenség mögé néztünk: mit jelent pontosan a kirobbant kampány és mik a potenciális következményei? Miben tér el a #metoo a korábban bevett formáktól és vezethet-e egy ilyen megmozdulás társadalmi változáshoz?
A beszélgetésen részt vettek:
Kulcsár Rebeka (újságíró, 444)
Labanino Rafael Pablo (politológus, publicista, Transindex)
Zanin Éva (társadalomtörténész)
Moderátor: Nagy Zsófia (Digitális Szociológia Kutatóközpont, ELTE TáTK)