Veér Zsófia: Tudta? Nemigen. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt útja viccpárttól a komolyabb témák felé

Dolgozatom témája a Magyar Kétfarkú Kutya Párt Facebook-oldalának posztjainak elemzése egy, a párt működése szempontjából kiemelkedően fontos időszakban, a 2016. október 2-i, menekültkvótáról szóló népszavazást megelőző plakátkampány idején. Ebben a kampányban, immár másodjára, a 2015 nyári kampány után ismét a kormány kommunikációját figurázta ki az MKKP. Ez alkalommal ennek azonban tétje is volt, mert az összes párt közül ők kampányoltak egyedül az érvénytelen szavazat leadása mellett — támogatottságuk tehát valamilyen mértékben mérhető a népszavazáson leadott érvénytelen szavazatok arányával, amely 6,17 százalék volt, összesen 224 668 fő szavazott érvénytelenül. Úgy gondolom, azért érdemes tanulmányozni az MKKP tevékenységét, mert egyrészt nagyon jó példa arra, hogy hogyan fordul egy viccpárt a komolyabb témák, a valódi társadalmi ügyek felé (például Nagy, 2016), illetve arra is, hogy hogyan tud egy párt lényegében a közösségi médiában, online folytatott tevékenységével sikereket elérni, a hagyományos média tulajdonképpeni használata nélkül.

A dolgozatban tehát a népszavazást megelőző időszak posztjait fogom elemezni, konkrétan augusztus 17-től, a plakátkampány bejelentésének napjától a népszavazás másnapjáig, október 3-ig. Az elemzésben elsősorban a posztok jellegére, tartalmára, a kommunikáció stílusára összpontosítok, illetve a posztokra adott reakciókat is bemutatom, célom tehát annak leírása, hogy a párt milyen tartalmakat oszt meg, az oldal követői pedig hogyan reagálnak ezekre. Arra is kíváncsi vagyok továbbá, hogyan növekedhetett meg a párt népszerűsége olyan mértékben, hogy támogatottságuk már közvéleménykutatásokban mérhetővé vált (erről a következőkben még szó lesz): a párt kommunikációja változott meg, vagy valami másnak köszönhető ez, például a külső, politikai környezet megváltozásának? Ahhoz, hogy megtudjam, megváltozott-e, és ha igen, hogyan a kommunikációjuk, a választott időszakot összehasonlítom az említett, 2015-ös plakátkampány időszakával (június 8 és augusztus 8 között), melyet egy korábbi munkámban elemeztem.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt egy viccpárt, melyet a párt jelenlegi vezetője, Kovács Gergely és társai alapítottak Szegeden, a 2006-os országgyűlési választások idején (Kósa, 2016). 2014-ben hivatalosan is bejegyezték a pártot, bár mindössze 16 perccel azelőtt, hogy az önkormányzati választáson való induláshoz szükséges aláírásokat le kellett volna adni (Pálfi, 2014), ezért a párt mindmáig önkormányzati- vagy országgyűlési választáson nem indult. A párt jelképe a rajzolt kétfarkú kutya, állandó szlogenjeik közé tartozik az örök élet és ingyen sör ígérete, „választási programjuk” lényege, hogy „Legyen minden jobb!”, meghirdették a „Ne kelljen dolgozni, de legyen pénz!” elvet, kijelentették, hogy hegyet fognak építeni Szegeden, és hasonlók — ezzel parodizálva azt a jelenséget, hogy a politikában a szereplők megvalósíthatatlan ígéreteket tesznek a választások előtt, amelyeket aztán persze nem tartanak be. A párt kommunikációjának lényege tehát a humor, amelyben általában a magyar politikai élet és társadalom kritikája jelenik meg.

Az MKKP fő kommunikációs csatornája a Facebook-oldala, amelynek jelenleg (2017. január 16-án) 219 423 kedvelője van, ezzel a legnépszerűbb magyar politikusok és pártok közé tartoznak a Facebookon: ennél több lájkja csak Orbán Viktornak (543 269), a Jobbiknak (337 984), Vona Gábornak (303 984) és Mesterházy Attilának (227 369) van. Többen kedvelik tehát Facebook-oldalukat, mint például a Fideszét vagy az MSZP-ét. A másik fő online felület, amelyen kommunikálnak a hivatalos honlapjuk, a ketfarkukutya.com.

1. ábra: Az MKKP Facebook-oldalának profil-, illetve borítóképe, rajta a párt jelképével, a kétfarkú kutya rajzával.
2. ábra: Az MKKP hivatalos honlapjának kezdőlapja.

A párt támogatottsága mára közvélemény-kutatásokon is mérhető. A Nézőpont Intézet 2016. decemberi mérése szerint a Kétfarkú Kutya Párt egy százalékon áll (Mandiner, 2017), a Publicus Intézet novemberi felmérése szerint pedig Budapesten az összes megkérdezett körében két százalékon (2016):

3. ábra: A pártok támogatottsága a Publicus Intézet mérése szerint, Budapesten, novemberben, az összes megkérdezett körében.

A budapesti támogatottság ilyen mértéke részben annak köszönhető, hogy a párt Facebook-posztjai alapján megállapítható, hogy fő célközönségük éppen a főváros. Osztottak meg plakátot ilyen szöveggel: „Üzenjük Budapestnek, hogy ők is megértsék!”, majd a népszavazás után az érvénytelenül szavazó szavazókörök „toplistáját”, melyen szinte csak budapesti körök szerepeltek, volt, ahol 39 százaléknál is több volt az érvénytelen szavazatok aránya — ezeket pedig a párt a saját sikereként könyvelte el tulajdonképpen.

Az MKKP iránti érdeklődés növekedését mutatja még a vizsgált időszakban kiemelkedően sok Google-keresés a „kétfarkú kutya” kifejezésre. Az alábbi ábrán a keresések alakulása látható 2015. január 1-től 2017. január 1-ig, és jól látszik, hogy a legkiemelkedőbb a 2016. augusztus 21-e és október 2-a közötti időszak, míg a másik éppen a korábbi plakátkampány időszakának eleje, 2015. júniusának első fele:

4. ábra: Google-keresések mennyiségének alakulása a “kétfarkú kutya” kifejezésre, 2015. január 1. és 2017. január 1. között

Módszertan

A következőkben ismertetem elemzésem eredményeit, de előtte röviden kifejteném, hogyan jutottam ezekhez. Az augusztus 17. és október 3. közötti posztokat vettem figyelembe, ez összesen 193 poszt. Ezeket kategorizáltam az alapján, hogy a megosztott tartalom kép, videó, link, szöveg vagy valami más, illetve az alapján, hogy a népszavazással foglalkozik-e vagy valami mással. A megosztott tartalmak elemzésénél a képi anyagokra és a szövegek tartalmára fókuszáltam, illetve a párt kommunikációs stílusára. Ezen kívül elemeztem még a posztokra adott reakciókat: melyek a legnépszerűbb, melyek a legnépszerűtlenebb tartalmak, melyeket lájkolták, osztották meg a legtöbben, melyekre érkezett a legtöbb hozzászólás. A kommentek tartalmát ugyanakkor azok nagy száma és a megfelelő eszközök hiánya miatt nem elemeztem, a lájkon kívüli reakciók („imádom”, „vicces”, „szomorú”, stb.) megoszlását pedig néhány poszt véletlenszerű kiválasztásával vizsgáltam meg. Eredményeim ismertetése során először a tartalomra, majd a reakciókra térek rá, végül pedig összehasonlítom a most vizsgált időszakot a 2015-ös plakátkampány időszakával.

Eredmények

Tartalom

Összesen tehát 193 poszt született a vizsgált 48 nap alatt, vagyis átlagosan naponta körülbelül négyszer posztolt a párt, ugyanakkor vannak kiemelkedő napok, mikor az átlagosnál sokkal több poszt született. Ilyen például október 2-a, a népszavazás napja (18 poszt), de tízszer posztoltak például szeptember 21-én is. A megosztott tartalom igen nagy része kép, összesen 87, illetve fényképalbumot osztottak meg még 10 esetben. A második leggyakoribb az, hogy egy linket osztottak meg, amely egy cikkhez vagy a saját honlapjuk egy bejegyzéséhez vezetett (55 eset). 24 esetben egy videót osztottak meg vagy linkeltek be, 9 esetben egy eseményt osztottak meg, csupán 7 olyan poszt volt, amely csak szöveget tartalmazott, egy pedig egy gifet. A posztok körülbelül 80 százaléka foglalkozott a népszavazással (ehhez számítottam azokat a tartalmakat is, ahol nem csak a népszavazásról volt szó, hanem valami másról is egy poszton belül), összesen 158, mindössze a maradék 35 nem érintette ezt a kérdést. Az időszak vége felé szinte teljesen eltűntek azok a posztok, amelyek nem érintették a népszavazást, az időszak elején még gyakoribbak voltak más témák.

A nem a népszavazás kérdését érintő 35 poszt között a leggyakoribb téma a „négyszínfestés” volt, vagyis mikor a párt tagjai és szimpatizánsai a széttöredezett járdát négyféle színű festékkel kifestik. Ezen kívül foglalkoztak még Bayer Zsolt lovagkeresztjének kérdésével, a Bud Spencer parkkal, a no-go zónák ügyével, osztottak meg humoros fényképeket, bemutatták, hogy „növényesítettek” egy megállót Budapesten. Megosztották ezen kívül például a Ligetvédők tüntetésének eseményét, ez volt az egyetlen olyan esemény, amelyet kitettek, pedig nem a saját szervezésük volt.

A népszavazás kérdésével foglalkozó posztok nagyon jelentős része a tervezett, vagy elkészült plakátokról megosztott képeket jelenti, sok esetben fényképalbum formájában, valamint az érvénytelen szavazatra buzdító egyéb posztok, kép, videó vagy link formájában. Toboroztak még ezen kívül „passzivistákat” (így nevezik az aktivistáikat), meghívták az embereket plakátot ragasztani vagy épp az MKKP klubon való részvételre. Visszatérő téma volt még, hogy sokan letépik az általuk kihelyezett plakátokat, ezzel több videó is foglalkozott, fel is szólították a támogatóikat, hogy ha hasonló esetet látnak, készítsenek ők is videót.

A képek

Mivel a megosztott tartalmak körülbelül fele kép, ezekkel kiemelten szeretnék foglalkozni. A képek egy jelentős része, mint azt fent említettem, a plakátterveket és a kihelyezett plakátokat mutatja meg. Az elkészült plakátok stílusa megegyezik a kormány által kihelyezett plakátokkal, de az MKKP plakátjai szürke alapon fekete és piros színeket használnak, ellentétben a kormányra jellemző kék színnel. A plakátok szlogenje az lett, hogy „Hülye kérdésre hülye választ! Szavazz érvénytelenül!”, a plakátokon pedig a kormány üzeneteit kifigurázó vagy a közélet különböző eseményeire, botrányaira reagáló üzenetek olvashatók. Például: „Tudta? Szíriában háború van.” „Tudta? A díj alapítása óta Áder János kapta a legtöbb lovagkeresztet.” „Tudta? Csak Mongóliában tavaly 4-en haltak meg banánhéjak miatt.” Az ötleteket a szimpatizánsok küldhették be és szavazhatták meg („Sziasztok, várunk Tudta? jellegű plakátötleteket, ide a kommentbe, aztán majd szavaztok róluk, hogy melyik legyen.”). A megosztott képeket sokszor nem is, vagy csak alig kísérik valamilyen szöveggel, csak megosztják a kikerült plakátokat. Néhány példa:

5. ábra: A párt által megosztott kép szeptember 12-én. A plakát felirata: Tudta? Önre rádőlhet egy fa.
6. ábra: A párt által megosztott kép szeptember 14-én. Az alsó két plakát felirata: Tudta? Ehhez bizony létra kell. Illetve: Tudta? Ha leszedi, visszarakjuk.
7. ábra: A párt által megosztott kép szeptember 19-én. A poszt szövege: “lakossági tájékoztatás”.

Sokat foglalkoznak még a képek azzal a kérdéssel, hogy voltak, akik összefirkálták vagy letépték a plakátjaikat: van, amelyikre horogkeresztet rajzoltak, van, ahol a csőbe vágtak lukat, amelyiken a plakát volt, de megosztották például egy magyar zászló-mintájú álarcot viselő ember képét, aki éppen azzal büszkélkedett, hogy letépte az MKKP plakátjait („Egyre szürreálisabb lesz ez a kampány. Akcióban Magyarman.”), illetve raktak ki képet egy nőről, aki épp letépi a plakátjaikat („birodalmi tépegető”):

8. ábra: “Magyarman” fényképe, a képen szereplő felirat: “Mindenkinek mást jelent a kötelező kvóta… nekem ezt! 😀 FCK LBRLS!” (A poszt szeptember 21-i.)
9. ábra: A párt posztja a “Birodalmi tépegetőről”, szeptember 16-án.

Az egyéb képi anyagok, például videók is gyakran foglalkoznak a plakátletépés kérdésével. Ezen kívül visszatérő elem még a menyét, illetve a „savatköpő menyét”. Felbukkan plakátokon is („Tudta? 70 menyét könnyen eldugíthat egy átlagos méretű csatornát.”), a „savatköpő menyét” pedig egy Kovács Gergely-interjúval került bele a repertoárba: itt azt nyilatkozta, hogy a szíriai helyzetet azzal oldanák meg, hogy savatköpő menyétet küldenek harcolni. Az időszak vége felé a „Ne kockáztassunk! Savazzunk menyéttel” szlogen is előkerült.

10. ábra: A párt által szeptember 8-án megosztott kép. A poszt szövege: “Az első kiképzett savatköpő menyét elindult Szíriába.”

A plakátok mellett a népszavazás közeledtével, illetve a népszavazás napján maguk az érvénytelen szavazatok kerültek előtérbe, várták képeken a legszebb érvénytelen szavazatokat, és természetesen meg is osztották ezeket:

11. ábra: Az album, amelybe a szimpatizánsok által beküldött “gyakorló” érvénytelen szavazatokat töltötték fel szeptember 25-én. A poszt szövege: “ Itt a rajzoló progi: http://ketfarkukutya.com/invalid-voter/ majd még feltöltöm a többit, csak túl sokat küldtetek”

Természetesen más témákban is születtek még képek, de az itt bemutatott kategóriák voltak a legjellemzőbbek.

Szövegek, szóhasználat

Ugyan elenyészően kevés posztja volt a pártnak, amiben csak szöveg szerepelt, a legtöbb megosztást azért kísérte valamilyen szöveg. Ezek általában vagy humoros kommentárok, vagy valamilyen felhívást tartalmaznak, nagyon közvetlen stílusban: „Köszi még egyszer mindenkinek mindent, 2018-ban azért majd ne érvénytelenül szavazzatok!”, „Hi, kéne segítség az app teszteléséhez. Töltsétek le plíz, próbáljátok ki, hogy lássuk, bírja-e majd 2-án.”, „Kedden akkor menjünk majd el 500-an plakátozni.”, stb. Érdekes, hogy néha egyes szám első személyben ír az, aki megírja a posztot („Nem tudom pontosan, h ezt ki csinálta, de köszi!”), máskor pedig többes számban beszélnek („Úristen, rajzolt nekünk valaki egy savköpő menyétet, illetve ez még az elődje, akinek nem alakult még ki a megfelelő szerve. Most már biztos, hogy mostantól megnyerünk bármilyen választást.”). Látszik tehát, hogy erre nem fordítanak igazán nagy hangsúlyt, a szövegek stílusa laza, úgy kommunikálnak a követőikkel, mintha mindenki ismerne mindenkit, talán ezzel próbálnak közösségi érzést teremteni.

Sokat említett téma a posztokban az a két mobilalkalmazás, amelyet a vizsgált időszak alatt fejlesztettek ki: az első funkciója az volt, hogy érzékelje a kormányzati plakátokat, és átalakítsa azokat a Kétfarkú Kutya plakátjaivá („MKKP-GO”): „Mostantól végre örülhetünk, ha kormányplakátot látunk. Itt az alkalmazás, ami felismeri a kormányzati propagandát, és lefedi a mi plakátunkkal.” A másikat a népszavazás napjára fejlesztették ki, hogy az emberek anonim módon közzétehessék, hogyan szavaztak, a párt saját elmondása szerint ezzel a választás tisztaságát szerették volna ellenőrizni, mert sokan tartottak attól, hogy a kormány csal majd az érvénytelen szavazatokkal: „Egy magyar startuppal közösen készítettünk egy alkalmazást október 2-ra. A Kétfarkú app-pal üzenhetsz a Kormánynak. Készíthetsz fotót és elmondhatod, hogy miért szavaztál érvénytelenül. Napközben pedig közvetítjük majd, hogyan állnak az app-pal beküldött érvényes és az érvénytelen szavazatok, megyénkénti bontásban, 10 percenkénti frissítéssel. (…) Reméljük, rengetegen használjátok majd, és akkor azoknak is kevésbé kell aggódniuk, akik attól tartanak, hogy elcsalják a választást. (…)”

A szöveges üzenetek ezen kívül néha sokkal komolyabb hangvétellel foglalkoztak bizonyos témákkal, mint például a képi tartalmak. A kormány kampányát például ezekben gyűlöletkampánynak nevezik, vagy éppen „Goebbels-heteknek”, és határozottan kiállnak ellene: „Minden gyűlöletkampányra fordított forint megérte az árát. Fideszes (vagy lehet jobbikos, de jelentkezzen, aki még lát különbséget) plakáttépkedő ember, miközben a migránsoktól védi asszonyainkat majdnem megver egy nőt, aztán zsidózik egy kicsit. Jó irányba tart az ország.” Valamint megindokolják azt is, hogy miért érdemes szerintük érvénytelen szavazatot leadni: „(…) De amúgy szerintem a fő érv, hogy sokkal menőbb, ha a társadalmi aktivitás miatt lesz érvénytelen a szavazás, mintha az érdektelenség miatt.”

Annak szemléltetésére, hogy mely szavakat használja a párt leginkább a posztjaiban, készítettem egy szófelhőt:

12. ábra: Szófelhő — a gyakrabban használt szavak nagyobbak.

Linkek, események

Mint fent említettem, a második leggyakoribb típusú poszt különböző linkek megosztása volt: ezek nagy része a párt honlapjára vezetett, mások cikkeket mutattak be a pártról vagy éppen a népszavazás várható eredményéről, más linkek pedig a párt két mobilalkalmazásához vezettek. Az események, amelyeket megosztottak, legtöbbször a párt saját klubját vagy plakátragasztó akcióját hirdették, például ilyen kísérő szöveggel: „meg kell beszélnünk, hova teszünk ennyi menyétet”.

A követők reakciói

A posztokra adott reakciók mennyisége igen ingadozó: van olyan poszt, amire tízezernél is több lájk (és egyéb reakció, például „vicces”) érkezett, míg van olyan, amire csak 86. Ezek átlagos száma 2685. A legtöbb lájkot kapó posztok általában képek, illetve az egyetlen gif, amely a kormányzati plakátot folyamatosan MKKP plakáttá átfestő rózsaszín párducot ábrázolja, is igen népszerű: 11416 lájk és egyéb reakció érkezett rá. A lájkon kívüli egyéb reakciók ugyebár lehetnek: „imádom”, „vicces”, „hűha”, „szomorú”, „dühítő”. Ahhoz, hogy megvizsgáljam, ezek közül melyeket használják leginkább az oldal kedvelői, kiválasztottam véletlenszerűen 10, népszerűbb, 2000-nél több reakciót kapott posztot. Ezek alapján azt állapítottam meg, hogy az „eredeti” lájk mindenhol elsöprő többségben van, a második helyen általában a „vicces” vagy az „imádom” reakciók szerepelnek, de például az egyik poszton 5500 lájkhoz képest csak 937 a „vicces” és 86 az „imádom”. A „dühítő” és a „szomorú” reakciók csak olyan esetekben vannak viszonylag nagy arányban jelen, amikor plakáttépkedésről van szó. A megosztások átlagos száma 270, a kommenteké pedig 65. Ezek sokkal kisebb száma érthető, mivel ezek több időt igényelnek, vagy megjelennek az emberek saját falán, tehát nagyobb elköteleződést fejeznek ki (Gerodimos — Justinussen, 2014).

A legnépszerűbb és legnépszerűtlenebb bejegyzések

Mind a legtöbb lájkot, mind a legtöbb megosztást és kommentet kapó poszt a vizsgált időszakban a népszavazásról szólt. A legtöbb lájk és egyéb reakció (13759) a következő szöveg volt, október 3-án, a népszavazás másnapján: „Számolgattunk. Igencsak költséghatékonyak vagyunk. Kormánykampány: 15 000 000 000 Ft / 3 260 729 fő= 4600 Ft/fő. MKKP: 34 000 000 Ft / 223 216 fő= 152 Ft/fő. Tehát ha mi is 15 milliárdot költöttünk volna, akkor 98 684 210 érvénytelen szavazat lenne.” A legtöbb komment (650) arra a posztra érkezett, amiben fel is szólították a szimpatizánsokat, hogy plakát-ötleteiket kommentben tegyék közzé. A legtöbbször pedig (4672-ször) a 13. ábrán látható képet osztották meg, amely jól összefoglalja az MKKP álláspontját.

A legkevesebb lájk és egyéb reakció (86) egy esemény megosztására érkezett, az MKKP augusztus 30-i klubja nem volt igazán népszerű. A legkevesebb, vagyis mindössze egy komment egy linkre érkezett, amely a „kétfarkú szakácskönyvhöz” mutatott. A legkevesebbszer (mindössze négyszer) egy képet osztottak meg, amely egy megrongált plakátot mutatott. Összességében egyébként a legnépszerűtlenebb posztok többsége link vagy esemény megosztása volt, illetve néhány videó is csak igen kevés reakciót kapott: ezek voltak azok valószínűleg, amelyek megtekintése több időt vesz igénybe, emiatt nem mindenki vette rá a fáradtságot.

13. ábra: Az időszak legtöbbször megosztott posztja, szeptember 17-éről.

Miben más ez az időszak, mint a 2015-ös?

Mielőtt összegzem a kutatásom eredményeit, röviden összevetném, miben hasonlít, illetve miben különbözik a vizsgált időszakom, a legutóbbi plakátkampány időszaka az ezt megelőző, 2015-ös plakátkampány időszakától. 2015 nyarán ugyanis az MKKP ugyanúgy a kormány menekültellenes plakátjait figurázta ki, mint most, sőt, akkor megmaradtak a kormány által használt kék színnél is. Ugyanúgy a szimpatizánsaiktól várták a plakátötleteket, illetve tőlük gyűjtöttek pénzt is. Mindkét alkalommal megosztották, hogy egyetlen nap alatt körülbelül 9 millió forint gyűlt össze. A 2015-ös plakátkampánynak ugyanakkor nem volt olyan tétje, mint a legutóbbinak: csupán kiállás volt a kormány politikája ellen, nem szólítottak fel vele tulajdonképpeni cselekvésre. A jelenleg vizsgált időszakban sokkal aktívabb is volt a párt a Facebookon: mint említettem, naponta átlagosan négyszer posztoltak, szemben a 2015-ös vizsgált időszak (június 8. és augusztus 8. között) kevesebb, mint napi átlagosan egy posztjával. Érdekes módon azonban a régebbi időszakban a lájkok átlagos száma (akkor még nem léteztek olyan reakciók, mint a „vicces”) magasabb volt, mint most: átlagosan 3248 lájk érkezett egy posztra, valamint a kommentek és a megosztások átlagos száma is magasabb volt. A különböző típusú posztok aránya nem igen változott: a legtöbb bejegyzés akkor is képből és linkből állt, alig osztottak meg csak szöveget. Ezen kívül akkor sem volt igazán jellemző, hogy a plakátkampány időszakában másról posztoltak volna, a posztok kevesebb, mint ötöde szólt akkor is másról, valamint a kommunikációs stílus sem változott lényegében. Vannak ráadásul visszatérő témák, például a Felcsútra kihelyezett plakátok (14. és 15. ábra).

Elmondható tehát, hogy az egyetlen lényegi változás a 2015-ös vizsgált időszakhoz képest a párt kommunikációjában az, hogy sokkal gyakrabban posztolnak, ezekre viszont, annak ellenére, hogy azóta nőtt a Facebook-oldal kedvelőinek száma, kevesebb reakció érkezik. Mivel az első kampány idején még nem volt mérhető, hogy van-e eredménye a plakátoknak, ez az aspektus nem hasonlítható össze a jelenlegivel.

14. ábra: A jelenlegi időszak posztja a felcsúti plakátokról, a poszt szövege: “Felcsút is elesett.”
15. ábra: A 2015-ös időszak posztja Felcsútról. A poszt szövege: “Történelmi pillanat, űrhajóst fotóztak Felcsúton.”

Összegzés

Összességében azt lehet mondani, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt népszerűsége úgy nőtt, hogy a Facebookos kommunikációjukon lényegében nem változtattak korábbi plakátkampányuk időszakához képest azon kívül, hogy többet posztolnak. Ugyanúgy a humor eszközével álltak ki a kormány kampánya ellen 2016-ban, mint 2015-ben, 2016-ban ugyanakkor tétje is volt a kampányuknak, mivel csak ők buzdítottak érvénytelenül szavazásra. A vizsgált időszakban a Facebook-oldalukon nem igen foglalkoztak mással, csak a népszavazással, a saját plakátjaikkal, illetve saját alkalmazásaikat hirdették, „passzivistákat” toboroztak, a kormányt bírálták. Kiálltak emellett még a Ligetvédők mellett, és foglalkoztak állandó tevékenységükkel, a „négyszínfestéssel” is.

A párt kommunikációja általában véve laza, közvetlen, szimpatizánsai véleményét figyelembe vevő, „passzivistáinak” segítségére számít, kifigurázza a magyar politikát és közéletet, ugyanakkor többször is komolyabbá válik a hangvétel, és a párt élesen kiáll a gyűlöletkeltés ellen. Az érvénytelenül szavazók tehát valószínűleg ez ellen álltak ki, mikor leadták a szavazatukat. Úgy gondolom tehát, hogy az MKKP ugyan megmaradt viccpártnak, a humort azonban már nem csak öncélúan használják, hanem komolyabb témákkal is foglalkoznak a paródia eszközével. Az kérdés persze, hogyha valóban elindulnak a 2018-as választáson, vajon mennyi embert tudnak ezzel a módszerrel megszólítani, kérdéses, hogy mi lehet egy ilyen viccpárt jövője — ennek kiderítéséhez a témában további kutatásokra lenne szükség.

Hivatkozások:

Gerodimos, Roman — Justinussen, Jákup (2014): Obama’s 2012 Facebook Campaign: Political Communication in the Age of the Like Button. Journal of Information Technology & Politics. (http://www.tandfonline.com/doi/citedby/10.1080/19331681.2014.982266?scroll=top&needAccess=true)

Nagy János Máté (2016): Hogyan lehet eldöntendő kérdésre négy választ adni? Politikai marketing működésének bemutatása a 2016-os országos népszavazás tükrében. Budapesti Gazdasági Egyetem; Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, szakdolgozat. (http://dolgozattar.repozitorium.bgf.hu/8493/1/Nagy_J%C3%A1nos_M%C3%A1t%C3%A9_szakdolgozat_2016.pdf)

Online újságcikkek:

Kósa András (2016): A kétfarkú kutyák titka. Viccpárt mint válságtünet: a kétfarkúakat egy százalékon mérik a közvélemény-kutatók. Magyar Nemzet Online, 2016. július 30. (http://mno.hu/hetvegimagazin/a-ketfarku-kutyak-titka-1354118)

Mandiner (2017): Nézőpont: Mérhető a Kutyapárt támogatottsága. Mandiner, 2017. január 7. (http://mandiner.hu/cikk/20170107_nezopont_merheto_a_kutyapart_tamogatottsaga)

Pálfi Rita (2014): Bejegyezték a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot. 24.hu, 2014. szeptember 8. (http://24.hu/belfold/2014/09/08/bejegyeztek-a-magyar-ketfarku-kutya-partot/)

Publicus Intézet (2016): Pártok támogatottsága Budapesten: kiélezett küzdelem. Publicus.hu, 2016. december 3. (http://www.publicus.hu/blog/partok_tamogatottsaga_budapesten_kielezett_kuzdelem/)

A hivatkozott adatok, egyéb információk forrása:

Az MKKP Választási Programja: http://mkkp.hu/program.html

Google-keresések a „kétfarkú kutya” kifejezésre, Google Trends: https://www.google.hu/trends/explore?date=2015-01-01%202017-01-01&q=k%C3%A9tfark%C3%BA%20kutya

Kovács Gergely egy interjúban a „savatköpő menyétről” beszél: http://comment.blog.hu/2016/09/07/a_ketfarku_kutya_partnal_senki_sem_alkalmazkodik_jobban_a_jelenlegi_magyar_politikai_kommunikaciohoz

Nemzeti Választási Iroda: http://valasztas.hu/hu/ref2016/1154/1154_0_index.html

Socialbakers statistics: https://www.socialbakers.com/statistics/facebook/pages/total/hungary/society/politics/

Mindegyik online hivatkozás utolsó megtekintése: 2017. január 16.

A képek forrása (ahol más nincs jelölve): saját screenshot a párt Facebook-oldaláról, holnapjáról, készítésük időpontja általában 2017. január 16–17.

A szófelhő készítéséhez a következő linken található eszközt használtam: https://www.jasondavies.com/wordcloud/#%2F%2Fwww.jasondavies.com%2Fwordcloud%2Fabout%2F

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.