Máté Zita — Papp Virág: A társadalmi nemek tanulmánya képzés megítélése

Kutatási kérdések

Kutatásunk során három kérdésre kerestük a választ a társadalmi nemek tanulmánya képzés, vagy — ahogy a médiában elhíresült — genderszak kapcsán. Arra voltunk kíváncsiak, hogy egy bizonyos kiugró időszakban milyen a top öt hírportálnak és az ezeken kommentelő embereknek a hozzáállása a képzéshez. Megnéztük mind a cikkekben, mind a hozzászólásokban, hogy milyen pozitív és negatív érveket fogalmaznak meg a képzéssel kapcsolatban, és ezek alapján azt reméltük, hogy valamilyen csoportokba tudjuk rendezni a domaineket, illetve kommentelőiket. Kutatásunkhoz a SentiOne, webes szöveganalitikai platformot használtuk.[1]

A kutatás menete

Kulcsszavaink[2] és azok említésének száma alapján meghatároztuk a kiugró időszakot.

1. ábra: a kulcsszavaink említéseinak száma az utolsó 3 évben (2015.11.1.-2018.11.1)

Az utolsó három évben a 2018. augusztus 8-tól 20-ig tartó időszakban mondható a genderszak a legnépszerűbbnek a közösségi médiában. Ebben az időintervallumban a top említéseket generáló hírportálok a következők voltak: 888.hu, hvg.hu, 444.hu, mandiner.hu, kuruc.info.

2. ábra: a top említéseket generáló hírlapok (2018.8.8.-2018.8.20.)

Összesen 1310 említést kaptunk és ezeket végig elemeztük. Külön profilokat hoztunk létre az összes hírportálnak, hogy összehasonlíthatóvá váljanak. A cikkeket felcímkéztük téma, hozzáállás és a szak mellett illetve ellen felhozott érvek alapján. A kiugró időszak alapján feltételeztük, hogy a téma a szak megszüntetése körül fog forogni, de ha valamelyik cikk másról szólt, azt az ’egyéb’ kategóriába raktuk, jelöltük. A hozzáállást pozitívnak, semlegesnek valamint negatívnak jelöltük a cikkek hangvétele alapján. A hozzászólásoknál csak az érveket címkéztük fel, mivel sentiment alapján meg tudtuk állapítani egy-egy kommentelő hozzáállását — ha ezt a program rosszul jelölte, átállítottuk.

Érvek jelölésének kialakítása

Kutatásunknál azt a kérdést vetettük fel, hogy az egyes cikkekben és hozzászólásokban milyen pozitív és negatív érvek jelennek meg a szak mellett, illetve ellene. Éppen ezért, ha például olyan hozzászólással találkoztunk, amelyik szerint „a szakról sokan írják, hogy áltudomány, pedig nem az”, ebben az esetben az áltudomány és a tudomány tag-eket is jelöltük nála, mivel mindkét érvet megemlíti.

A kommentek és cikkek elemzésénél kezdetben minden egyes megjelenő érvet felcímkéztünk. Később, mikor már csak ismétlődést tapasztaltunk, a meglévő érveket csoportokra bontottuk, és egy-egy gyűjtőfogalom alá vettük az azonos, vagy hasonló irányba mutató érveket. Ezt követően pedig már csak ezekkel a gyűjtőfogalmakkal dolgoztunk.

A képzés mellett megjelenő érvek

A képzés mellett felhozott érveket öt fő kategóriába soroltuk:

1. A genderszak tudomány:

· a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság által engedélyezett volt maga a szak

2. A képzés hasznos a társadalom számára:

· a szak hasznos szemléletmódot ad

· a végzettségre van munkaerőpiaci kereslet

3. Fontos társadalmi kérdéseket feszeget a szak

4. Nő és férfi közötti egyenlőségről szól a szak, ami fontos kérdés

5. Alacsony népszaporulat problematikájával foglalkozik

A képzés ellen felhozott érvek

A képzés ellen felhozott érveket hét fő csoportba tudtuk rendezni:

1. Áltudomány:

· Az egyenlőség létrehozása politikai cél

· A gender egy ideológia és nem tudomány

2. Hagyományos női, férfi szerepek, családkép fontosságának hangsúlyozása:

· A gender szak nem a hagyományos családot veszi védelmébe

· az egyenlőtlenség természetesebb az egyenlőségnél

· Az interszexualitás az degeneráció

· a szak a magyar családok elleni merénylet

3. A képzés nem létező problémákat feszeget:

· A nők nincsenek elnyomva

· Nem létezik olyan, hogy “társadalmi nem” — csak biológiai létezik!

4. Kevés hallgató, oktató, kevés érintett személy:

· Képzés keveseket érint, társadalom szűk, marginális csoportját érinti

5. A képzés nem hasznos a társadalom számára:

· A képzésen nem oktatnak releváns tárgyakat

· A képzés egyenlő a feminizmussal és ezért veszélyes

· Nem viszi előre a társadalmat

· Nem képvisel túl nagy értéket a szak

· Nincs direkt gazdasági haszna a képzésnek

· Nincs igény a végzettségre a munkaerőpiacon

6. Keresztény értékrend:

· keresztény értékrenddel nem fér össze

7. Soros:

· Soros egyetemek támogatják csak a genderszakot

Miért ez a kiugró időszak?

Ezt úgy kívántuk megválaszolni, hogy megnéztük, mi az a téma, ami a sok említést generálta. Ezért címkéztük fel, hogy az egyes cikkek milyen témában íródtak. Azt találtuk, hogy a cikkek döntő többsége mindegyik domain esetében a genderszak megszüntetésének problémakörét járta körbe.

3. ábra: a cikkek téma szerinti megoszlása (2018.8.8.-2018.8.20.)

Cikkek

Hogyan csoportosíthatók a hírportálok?

A hírportálokat két csoportba tudtuk besorolni:

– döntően negatív vélemény a szakról

– döntően pozitív, illetve semleges hozzáállás a szakhoz

Döntően negatív vélemény a szakról

4. ábra: azok a hírportálok, amelyek döntően negatív véleménnyel vannak a szakról

A döntően negatív véleményű portáloknak a 888, a kuruc.info, illetve a mandiner bizonyultak.

Top érvek és tendenciák

888

5. ábra: 888.hu cikkeiben megjelenő érvek gyakorisági megoszlása

A 888 esetében az öt leggyakoribb érv között csak negatívak szerepelnek. Ezek közül legtöbbször az az érv jelenik meg, hogy a képzés „áltudomány” (29%), a második helyen pedig holtversenyben az áll, hogy „a képzés nem hasznos a társadalom számára” (17%), valamint, hogy „kevés a hallgató, oktató, kevés az érintett személy” (17%).

Kuruc.info

6. ábra: kuruc.info cikkeiben megjelenő érvek gyakorisági megoszlása

A kuruc.info esetében érdekes módon a leggyakrabban megjelenő érvek pozitívak. A cikkek 20%-ában megjelenik, hogy „a gender szak tudomány”, valamint szintén 20%-ában az, hogy „a szak fontos társadalmi kérdéseket feszeget”. A negatív érvek pedig csak ezt követően jelentkeznek.

Mandiner

7. ábra: mandiner.hu cikkeiben megjelenő érvek gyakorisági megoszlása

A mandiner esetében az első három helyen csak negatív érvek szerepelnek. Leggyakoribb érv az, hogy a képzés „áltudomány” (23%), ezt követi az, hogy „a képzés nem hasznos a társadalom számára” (18%), majd a „hagyományos szerepek és családkép hangsúlyozása” (11%). A negyedik helyen holtversenyben fellelhetünk egy negatív és egy pozitív érvet is.

Döntően pozitív, illetve semleges hozzáállás a szakhoz

8. ábra: azok a hírportálok, amelyek döntően pozitív vagy semleges véleménnyel vannak a szakról

Döntően pozitív, vagy semleges hozzáállású hírportálnak a hvg, illetve a 444 bizonyultak.

444

9. ábra: 444.hu cikkeiben megjelenő érvek gyakorisági megoszlása

A 444 esetében a leggyakoribb érv az, hogy „a képzés nem hasznos a társadalom számára” (24%). Majd ezt a második helyen holtversenyben (12%) két negatív érv, és három pozitív követi. A negatív érvek közé tartozik, hogy a szak „áltudomány”, valamint, hogy a „keresztény értékrenddel nem fér össze”. A pozitív érvek között pedig az áltudomány ellentéte „a gender szak tudomány” címke található meg, illetve, hogy a szak „a női és férfi egyenlőségről szól”, valamint, hogy „az alacsony népszaporulat problematikájával foglalkozik”. A 444-nél tehát a leggyakoribb érvek között három negatív és három pozitív érv is megjelenik.

HVG

10. ábra: hvg.hu cikkeiben megjelenő érvek gyakorisági megoszlása

A HVG esetében a két leggyakoribb érv pozitív. Az első, hogy „a gender szak tudomány” (19%), majd ezt követi az, hogy a képzés „nő és férfi közötti egyenlőségről szól, ami fontos kérdés” (13%). A harmadik helyen ezeket két negatív címke követi. Az, hogy a képzés „áltudomány”, valamint, hogy „nem hasznos a társadalom számára”, 12–12%-al. A HVG esetében tehát a négy legnagyobb gyakoriságú címkék közül kettő pozitív, illetve kettő negatív.

Top 5 érv összehasonlítása domainenként, illetve konklúzió

A negatív érveket szemlélve a legfontosabb és legérdekesebb jelenségek a következők. Az, hogy a képzés „áltudomány”, valamint, hogy „a képzés nem hasznos a társadalom számára”, mindegyik hírportál esetében megjelenik a leggyakoribb öt érv között. A 888, a mandiner és a 444 esetében ezek a két legnagyobb gyakoriságú érvek között megtalálhatóak. Az, hogy a szak a „keresztény értékrenddel nem egyeztethető össze”, a kuruc.info és a 444 esetében is megjelenik, a Sorosra való hivatkozás azonban csak az előbbire jellemző a portálok között.

A pozitív érvek esetében az, hogy „a genderszak tudomány” csupán a 888 és a mandiner esetében nem jelenik meg az öt leggyakoribb érv között, a HVG-n, és érdekes módon a kuruc.info-n a leggyakrabban megjelenő érv. Az, hogy a képzés „fontos társadalmi kérdéseket feszeget” csak a HVG-nél és a kuruc.info-nál jelenik meg, utóbbinál viszont a leggyakrabban megjelenő érvek között található. Az az érv, hogy „a képzés hasznos a társadalom számára” csupán a mandiner esetében jelentkezik a leggyakoribb 5 érv között, sőt a 444, illetve a kuruc.info és a 888 esetében sem merült fel ez az érv (0%), így a legkevesebb gyakorisággal rendelkező címkék között van. Az, hogy az „alacsony népszaporulat problematikájával foglalkozik a szak” egyedül a 444 esetében jelenik meg, ott viszont a második leggyakoribb érvek között található (12%).

Pozitív és negatív érvek megoszlása

A gender szakhoz negatívan hozzáálló domain-eknél a következőképpen alakul az érvek megoszlása. A 888 és a mandiner esetében a negatív érvek dominálnak, míg a pozitív érvek megjelenése relatíve alacsony. A 888 esetében 86% a negatív vélemények aránya, a mandiner esetében pedig 72%. A kuruc.info esetében pedig a negatív és pozitív érvek azonos gyakorisággal fordulnak elő (50–50%). Ez azt jelentheti, hogy a kuruc.info esetében jellemzőbb az, hogy pozitív érveket cáfolnak meg, és nem csak negatív érveket sorakoztatnak fel.

A gender szakhoz semlegesen vagy pozitívan hozzáálló hírportálok esetében pedig a HVG-nél a felmerülő érvek többsége pozitív (58%), azonban számos negatív érv is előkerül (42%). Míg a 444 esetében érdekes módon a negatív érvek gyakorisága (66%) meghaladja a pozitív érvekét (36%). Ennek az lehet a magyarázata, hogy a hírportál cikkein sokszor felhozzák a gender studies elleni negatív érveket, majd kifejezik, hogy ők ezzel nem értenek egyet, de nem hoznak fel ellenérvet.

Fontos konklúzió tehát, hogy a domain-ek mindegyike felhoz negatív és pozitív érveket is.

Kommentek

Hozzászólások összehasonlítása felhozott érvek szerint

888

11. ábra: a 888.hu-n kommentelők érveinek gyakorisági megoszlása

A 888-on kommentelők fő érvei a genderszak ellen szóltak, ezek közül a két legfontosabb „A képzés nem hasznos a társadalom számára” 27%-kal és az „áltudomány” 24%-kal, ezek együttesen az érvek gyakoriságának több mint az 50%-át teszik ki.

kuruc.info

12. ábra: a kuruc.info-n kommentelők érveinek gyakorisági megoszlása

A kuruc.info kommentelőire még inkább jellemző, hogy negatív érveket hoznak fel, ezek között a két legfontosabbnak ugyanazok bizonyulnak, mint a 888 hozzászólóinál, csak fordított sorrendben és más megoszlásban. Az „áltudomány” 49%-ot tesz ki, „A képzés nem hasznos a társadalom számára” pedig 37%-ot a teljes megoszlásból, így ezek összesített gyakorisága majdnem eléri a 90%-ot.

mandiner

13. ábra: a mandiner.hu-n kommentelők érveinek gyakorisági megoszlása

Ugyanaz mondható el a mandiner kommentelőiről, mint a kuruc.info hozzászólóiról, csak itt még jelentős negatív érvként megjelenik a „Hagyományos női, férfi szerepek, családkép fontossága” 17%-kal.

444

14. ábra: a 444.hu-n kommentelők érveinek gyakorisági megoszlása

A 444 kommentelőinél gyakoriságban nagyjából fej-fej mellett jelennek meg egymást követően az egymást cáfoló érvek. Ennek eredményeként a leggyakoribb érv itt is az „áltudomány” 24%-kal, de rögtön mögötte feljön „A genderszak tudomány” érv 22%-kal.

HVG

15. ábra: a hvg.hu-n kommentelők érveinek gyakorisági megoszlása

A HVG-n kommentelők az elsők, akiknél második leggyakoribb érvként megjelenik a „Nő és férfi közötti egyenlőségről szól a szak, ami fontos kérdés” 18%-kal, de köztük is a leggyakrabban felhozott érv az „áltudomány” 26%-kal.

A hozzászólásokban megjelenő érvekről általában

Összeségében elmondható, hogy a 888-ot leszámítva minden hírportál kommentelői között a legmagasabb arányban megjelenő érv az „áltudomány”. A 888-on, a kuruc.info-n és a mandineren kommentelők két legfőbb érve a társadalmi nemek tanulmánya szak ellen, hogy nem tudományos, és hogy a képzés gazdaságilag nem hasznos a társadalom számára — a két érv aránya összesítve mindegyik esetben 50% fölött van, tehát a negatív érvek elnyomják a pozitív érvek arányát. A pozitív érvek aránya a kuruc.info-n kommentelők között 4%, a mandineren 13%, a 888-on pedig 31%.

A HVG-n kommentelőknél magasabb a pozitív érvek gyakorisága (57%), mint a negatív érveké, de ezek nagyjából egálban vannak, ugyanez mondható el a 444-es kommentelőkről (54%).

Példák a két leggyakoribb érvre a két legtöbb említést generáló hírportál hozzászólói között — a 888-on és a HVG-n

Az „áltudomány” megjelenése

16. ábra: komment a 888.hu-n — az “áltudomány” tag megjelenése
17. ábra: komment a hvg.hu-n — az “áltudomány” tag megjelenése
18. ábra: kommentelő a hgv.hu-n — “A képzés nem hasznos a társadalom számára” tag megjelenése
19. ábra: a kommentelők hozzáállása a genderszakhoz (piros:negatív, kék:semleges, zöld:pozitív)

A kommentelők hasonlóan csoportosíthatók, mint a hírportálok cikkeinek írói. Többségében negatív hozzáállást tanúsítanak a 888, a mandiner és kuruc.info hozzászólói és többségében pozitív vagy semleges hozzáállást a HVG és a 444 kommentelői. Érdekes lehet még, hogy a HVG hozzászólóinál a negatív hozzáállás a pozitívhoz viszonyítva magasabb értéket mutat — tehát, ha a semleges hozzáállást figyelmen kívül hagyjuk.

Genderszakhoz való hozzáállás és nemi megoszlás

Ezen a ponton minden kutatási kérdésünket megválaszoltuk, viszont még egy érdekességet szeretnénk megmutatni:

21. ábra kommentelők hírportálonkénti nemi megoszlása és nemenkénti hozzáállása a szakhoz

A 444, a 888 és a HVG kommentelőinek összeségéről elmondható, hogy többségében férfiak. A 444 és a HVG a hozzászólóinál, ha megnézzük a sentimentet nemekre bontva, látszik, hogy a nők jóval magasabb arányban ítélik meg pozitívan a genderszakot, mint a férfiak, sőt a férfiaknál, noha nagyjából egyenlő arányban van a pozitív és negatív hozzáállás, mégis a negatív kommentelők aránya magasabb. A 888-nál mindkét nemnél jóval magasabb a genderszakot negatívan megítélők aránya, sőt látszólag a nők negatívabban vélekednek a szakról, ugyanakkor az is igaz, hogy feltűnően alacsony a női kommentelők aránya.

A kuruc.info és a mandiner esetében nem volt értelme nemi megoszlásról beszélni, mert az előbbinél a kommentelők 100%-a férfi volt, az utóbbinál a program nem tudta megítélni a hozzászólók nemét.

Összegzés

Kutatásunkban megmutattuk, hogy egy bizonyos kiugró időszakban a top hírportálok, és azok hozzászólói, hogyan ítélték meg a társadalmi nemek tanulmánya szakot, hogy milyen érveket hoztak fel a szak ellen, illetve mellette. Ezek alapján mind a kommentelőket, mind a hírportálokat két csoportba tudtuk osztani: egy többségében semleges és pozitív hozzáállást tanúsítóra, valamint egy többségében negatívra.

Érdekességként ábrázoltuk a hozzászólók nemi megoszlását, és az így kialakult különbségeket a két nem között a szakhoz való hozzáállás tekintetében.

[1] A SentiOne (www.sentione.hu) teljes Európát lefedő, 30 nyelven beszélő és webes szöveganalitikán alapuló social listening szoftvere kulcsszavas keresés alapján, valós időben vagy akár 3 évre visszamenően figyeli, indexálja és elemzi az internetes fórumokon, blogokon, weboldalakon és közösségi média csatornákon közzétett publikus szöveges tartalmak minden típusát, melyek önmagukban vagy kontextusukban tartalmazzák a felhasználó által már előre definiált és a platformra felvitt kulcskifejezések bármelyikét. A releváns tartalmakat, kvantitatív kutatás céljából és ezt megkönnyítendő, különböző fókuszpontok és kutatási paraméterek mentén rendezi össze, melyeket interaktív grafikonokon ábrázol. A kvalitatív mélyelemzéseket is támogató módszertani, technológiai felépítés pedig biztosítja a kutatáshoz kapcsolódó összes indexált tartalom, poszt, komment, cikk és említés egyenként történő elemzésének és kategorizálásának lehetőségét is.

[2] „társadalmi nemek tanulmánya”, társadalmi AND nemek AND tanulmánya, genderszak*, gender AND studies, gender AND szak, genderstudies* — content onlyval dolgoztunk, hogy ne kapjunk túl sok irreleváns említést

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.