Kovács Fanni: YouTube-népszerűség vizsgálata

Bevezetés

Az internet, mint tömegkommunikációs médium elterjedésének számtalan következménye hatott közvetett vagy közvetlen módon a kommunikációs csatornák és módok fejlődésére/alakulására. Az emberek tartalomfogyasztási (és így –készítési) szokásai megváltoztak, fokozódó igény látszik kialakulni a minél sokrétűbb, de zanzásított tartalmak iránt. Nem elhanyagolható a változás, hogy míg korábban a hagyományos médiumok (újságok, rádió, televízió) élesen különválasztották a kommunikációban résztvevőket a tartalom előállítóinak szűk, elkülönült csoportjára, valamint a passzív fogyasztók nagyszámú, széles közönségére, addig az online térben mindenki egyszerre alkotó és fogyasztó, minimális erőforrással hozhatunk létre új információt s tehetjük azt közzé a milliárdos nagyságrendű fogyasztóközönség számára.

Dolgozatom témájaként a YouTube nyilvános videómegosztó oldalt választottam, amely kiváló példaként szolgálhat az előbb leírtakra. Az oldal sajátságos kommunikációs formája a videókon keresztül történő információcsere, ami az egyik fél (előállító, adó) részéről úgy néz ki, hogy információt ad át, kontentet teremt a néző (fogyasztó, vevő) számára, aki ezt értékelheti véleményezheti, kommentek, lájkok/diszlájkok segítségével. Ez azt jelenti, hogy a különböző témák kapcsán van lehetőség diskurzus(ok) indítására, vagy a már meglévőkbe való bekapcsolódásra, itt előállítók és fogyasztók helyett már érdemesebb a közösség fogalmat használni, melynek nincsenek éles határai, és sosem áll fenn sokáig a saját formájában, inkább pillanatokra csoportosul, s ritkán hosszúéletű.

A YouTube felülete rengeteg önszerveződő kapcsolathálózati, esetleg társadalomszerkezeti témához szolgálhat kutatási alapként, én mégis a napjainkban már igen nagy érdeklődésnek örvendő “YouTuberekre” és az ő népszerűségük milyenségére fókuszáltam. Relevanciáját az adja, hogy a YouTuberség mára egyre inkább elfogadott szakmaként van számon tartva, így érdemes mélyebbre ásni az őket körülvevő folyamatokban, rendszerekben, közösségekben is. Belevetettem magam tehát a YouTube-népszerűség “titkának” feltárásába. Kutatási kérdésem: Mitől népszerű egy YouTuber? Mivel erre a kérdésre konkrét választ találni a terület összetettsége miatt igencsak nehéz lenne (ha nem lehetetlen), egy jobban megközelíthető hipotézissel kívánom vizsgálni. Eszerint a YouTube-népszerűség elérhető néhány egyszerű stratégiai elem alkalmazásával — ha az egyéb olyan jelenségeket, mint például a szerencse; elhanyagolható tényezőknek tekintjük. A kutatásom alapját a különböző, interneten fellelhető YouTube-népszerűségi praktikák megkeresése, szortírozása és a leglényegesebbek megtartása, majd ezek összevetése az oldal “Felkapott” füle alatt megtalálható, aktuálisan legnézettebb videók és azok tartalmának összehasonlítása adta. Előfeltételezéseim szerint a magyarországi YouTuber kultúra nem bír olyan jelentőséggel, mint például az angliai, így a jobb megismerés céljából két mintából dolgoztam. A vizsgált videókat (erről lentebb bővebben) kontentjük alapján kategóriákba rendeztem, majd a számomra relevánsakat, tehát a YouTuberek felvételeit részletesebb megfigyelésnek vetettem alá és végül a kapott eredményeket kiértékeltem.

Szakirodalmi összefoglaló

FOGALMAK

Néhány alapfogalom tisztázásra szorul, mielőtt érdemben beleáshatnánk magunkat a YouTube-népszerűség témájába.

Az első és legfontosabb kérdésünk itt, hogy ki is a YouTuber? A YouTuber, másnéven YouTube személyiség, vagy YouTube celeb, a Wikipedia definíciója szerint: internetes hírességek egy csoportja, videósok, akik népszerűséget kovácsoltak maguknak videóikkal a YouTube nevű videómegosztó oldalon (Wikipedia, 2018). De a kifejezés valójában jóval többet takar egy populáris videósnál. A YouTuberek ugyanis influenszerek, mégpedig a YouTube közösségi média felületének az influenszerei. Vagyis olyan közösségi média szereplők, “véleményvezérek”[1], akik benyomással, befolyással és véleményformáló hatással bírnak a nyilvánosság számára, blogok, tweetek és más elemek használatával alakítják a közösség hozzáállását (Freberg, Graham, McGaughey, Freberg, 2010). Fontos hogy az ilyen internetes személyek ismertek legyenek, a közönségük adjon a véleményükre, akarjanak rájuk hasonlítani, tiszteljék őket és hogy a mindenki számára elérhető karakterük illeszkedjen az általuk kreált “márkához”, “brand”-hez. A YouTubereknek eltérő típusaik vannak jelen a videómegosztó (és egyéb social media) oldalakon. Ide tartoznak a különböző vlog, gaming, beauty, életstílus, humor, tech, filmes, gasztro és bizonyos sport csatonák.

A következő két fogalmunk a “Módszertan” fejezetben történő YouTube-népszerűség stratégiák, tippek és tanácsok ismertetésénél fognak fontos szerepet játszani, hiszen az ott használt két igen jelentős, esetlegesen idegennek tűnő, de mindenképpen idegennyelvű, kifejezés definiálása következik. Az egyik ilyen kifejezésünk a “thumbnail”, ami a nézők figyelmének felkeltésére, megragadására szolgál, melynek a magyar megfelelője ebben az értelmezésben az indexkép, vagy másképp a bélyegkép lehet. Az irodalom szerint egy videó vizuálisan történő összefogalására szolgáló kép, amely annak multimédiás tartalmára való hivatkozását előfeltételezi (Hürst, Snoek, Spoel, Tomin , 2011). A másik fogalmunk, ami némi magyarázatra szolgál az a “click bait”, magyarul talán a kattintásvadász szóösszetételt használjuk rá leggyakrabban. Ez egyfajta előremutató (forward-referring) technika, egyszerű szavakkal élve, megelőlegezi a címsorhoz tartozó tartalom érdekességét; figyelemfelkeltő, sokszor hatásvadász, meg persze várakozásra, kíváncsiságra és elsősorban kattintásra sarkallja a felirat olvasóját (Blom, Hansen, 2014).

MŰKÖDÉS

Az eddig megmagyarázott fogalmainkon kívül fontos még kitérnünk a YouTube egyes területeinek mélyebb megismerésére, hiszen működésük megértése majdnemhogy elengedhetetlen a kutatás eredményeinek elemzése szempontjából.

Ide tartozik az elemzésem egyik alapköveként szolgáló Felkapott fül (továbbiakban trending) és az ezzel együttjáró videóajánló rendszer (továbbiakban recommendation system). Ez a két rendszer azért jár kéz a kézben, mert egy videó trendingbe kerülési esélyei nőnek azáltal, hogy a YouTube szívesebben ajánlja a nézőinek. Minden regisztrált felhasználó a saját aktivitásával, tehát videók nézésével, lájkolásával és kedvencek közé helyezésével, generálja sajátmaga számára az ajánlott videókat (Davidson, Liebald, Liu, Nandy, Vleet, 2010). És, hogy mit értek az alatt, hogy a YouTube szívesebben ajánlja? Azt, hogy a YouTube mára egy autodidakta mesterséges intelligencia (self-taught AI) rendszeren fut, tehát képes dönteni arról, hogy mely videók azok, amelyek érdemesek az egyes felhasználóknak történő ajánlásra. És amíg korábban egy-egy videó sikeressége, nézettsége és lájkjai voltak a mérőszámok, mára a legújabb bevezetett “mértékegység”, ami az egyik legjelentősebb meghatározója a recommendation system-be való bekerülésnek, a videóból megnézett percek. A rendszer ugyan működik, de nem hibátlanul, hiszen így szabad jelzést kaptak azok a videók is, melyek kevésbé nézőbarátok, esetleg erőszakos, gyűlöletkeltő, szexuális vagy érzékeny társadalmi kérdéseket érintő tartalommal bírnak, de valamiért mégis, vagy pont ezért a képernyő előtt tudják tartani a felhasználókat.

Amikor a YouTube is észlelte ezt a problémát, — annak köszönhetően, hogy több cég is elállt a YouTube-on történő reklámozástól, mivel nem akarták, hogy a termékeik, szolgáltatásaik, a hírnevük visszaesését eredményező videókon jelenjenek meg — bevezették a demonetization rendszerét, ami röviden összefoglalva, annyit jelent, hogy az ilyen a YouTube számára nem megfelelő tartalommal rendelkező videók kreátorai nem kapják meg az azután járó pénzösszeget. Ez a jelenség az internetes körökben adpocalypse néven söpört végig, és YouTuber körökben igen felkapott, mégsem népszerű témaként volt jelen, főleg azután, hogy ennek köszönhetően nem csak a bevételük csökkent, de észrevették, hogy egyes videóik nézettsége jóval a megszokottak hányadát hozza. Egy svéd tanulmány alá is támasztja ezeket a feltételezéseket, hogy a YouTube elnyomja azokat a videókat, amelyeket kontetjük miatt korlátoznak a bevételszerzésben, azaz alig vagy egyáltalán nem kerülnek be a recommendation systembe, ezzel elveszve a videótengerben (Karlaplan, 2017). Ez a kutatásom szempontjából azért bír jelentőséggel, mivel az új rendszernek köszönhetően nem feltétlenül az dönt, hogy az adott alkotóink jól használják-e a stratégiákat, amelyek a YouTube-népszerűséghez vezetnek, vagy sem, vagy hogy a nézőiknek kielégítő tartalommal bír-e a videójuk, ezenfelül az is kell, hogy megfeleljen a YouTube rendszerének is. És bár a nagyobb csatornák képesek átlépni ezeket a demonetization rendszer által felállított határokat, a kisebb csatornáknak esélyük sincs még a recommendation systembe való bekerülésre sem, nemhogy a trednigben való megjelenésre.

Módszertan

Mielőtt belekezdtem volna a konkrét vizsgálatba, mindenképpen fel kellett vennem egy olyan megfigyelői szempontot, amely ezen a területen segítségemre lehetett, hogy reálisabb képet kaphassak a témáról. Mivel elsősorban annak megértését vettem célba, hogy hogyan is lehet valaki populáris egy ilyen szerteágazó világban — gondolok itt a YouTube-on fellelhető videótenger világára — , ezért először a Google kereső segítségét vettem igénybe és olyan ember fejével próbáltam gondolkozni, aki nem ért az internetes marketinghez, de szeretne sikeres lenni a jól ismert videómegosztó oldalon, így beírtam az első dolgot, ami eszembe jutott: “How to make popular YouTube videos?” (“Hogy csináljak népszerű YouTube videókat?”). Rengeteg olyan oldallal találtam szembe magam, ahol leírták a kezdő YouTubereknek, hogy mivel lehetnek sikeresek az oldalon, tehát hogyan legyenek népszerűek és keressenek minél több pénzt. Írtak itt különöző önreklámozási stratégiákról, design-ról, tartalomról és egyéb technikákról. Több oldalon megtalálható információkból dolgoztam és végül azok az elemek kerültek bele a vizsgálatomba, amelyek a legtöbb helyen megjelentek, ezeket most rövid leírással be is fogom mutatni.

1. “Hatásos indexkép”: a thumbnail ne a YouTube által a videóból kiválasztott random pillanat legyen, hanem egy külön munkaráfordítással készült, jól szerkesztett, érdekes és a témához szorosan kapcsolódó kép.

2. “Figyelemfelkeltő videócím” : érdekes, meghökkentő, elgondolkodtató, esetleg furcsa tartalmú cím a videónak, hogy rá akarjanak kattintani, tehát itt jön képbe a korábban tárgyalt click bait. Bár egy videócím nem feltétlenül kell, hogy click bait legyen.

3. “Jól összeállított leírás a videó alá”: az első három sor kiemelten fontos, ez legyen az aktuális videó összefoglalója, alatta következhet a csatorna általános leírása és egyéb információk, ide érdemes csatolni a többi social media felületet illetve kapcsolódó korábbi videók linkjeit.

4. “Kérj visszajelzést”: a videó közben vagy legvégén a nézők lájkolásra, kommentelésre, megosztásra, stb. buzdítása.

5. “Kösd össze a kapcsolódó videóidat”: ezt meg lehet tenni akár a videó címében való valamilyen utalással, akár konkrétan odaírni a “sorozat” címét és számokkal jelölni, hogy hanyadik “epizód”, akár a bélyegképen hasonló elemek feltüntetésével a különböző, de egy kategóriába sorolandó videókon, mivel így az egyik több nézettséget hozhat a másik videónak is.

A kutatás szempontjából ez az öt tanács bírt a legnagyobb relevanciával, mivel ezek voltak a legegyszerűbben megfigyelhetők, de a tippek közt szerepelt még az is, hogy minél több tartalmat gyártsanak; hogy a videóikat ne lehessen letenni, vagyis annyira érdekes legyen a tartalma, és a szerkesztése, hogy a néző ne akarjon elkapcsolni; és egyéb metaadatokra vonatkozó információk, mint például a videó hossza. Ezek is fontos elemei a YouTube-népszerűséghez az oldalak szerint, de ezeket úgy értékeltem, hogy nem lehet egykönnyen objektíven vizsgálni, márpedig amennyire lehetséges, szeretném kizárni a szubjektivitást a kutatásomból.

A stratégiai elemek összegyűjtése után el kellett döntenem, hogy magát a vizsgálatot hogyan fogom végezni. Előzetes ismeretem miatt úgy véltem, hogy Magyarországon, illetve elsősorban a magyar nyelvű[2] (a továbbiakban az egyszerűség kedvéért “magyar”-ként hivatkozom rá) YouTuber világ még annyira nem számottevő, mint Angliában, az elsősorban angol nyelvű[2] (a továbbiakban az egyszerűség kedvéért “angol”-ként hivatkozom rá) YouTuber világ. Arra a következtetésre jutottam tehát, hogy a legjobb, ha mind a kettőt megfigyelés alá vetem és összehasonlítom őket, ezzel is nagyobb mennyiségű és szélesebb körű információt szerezve a témában. Erre a YouTube szerencsére lehetőséget is kínál azáltal, hogy eldönthetem nem csak azt, hogy az oldal milyen nyelvű legyen, de azt is én állíthatom be, hogy milyen országból kívánom nézni aktuálisan a feltöltött videókat. Az információgyűjtést egy véletlenszerűen kiválasztott decemberi napon végeztem, mind a magyar, mind az angol kategóriában. Ez azonban százötven videót jelentett volna (50–50 napi és 25–25 heti felkapott videó), azt végig nézni egy napon belül pedig több mint valószínű, hogy képtelenség, így csökkentenem kellett az adatmennyiséget, ezért rendeztem előleges kategóriákba őket. Az így létrehozott csoportjaim a következők lettek:

zenei videó: ide kerültek a videóklippek és a dalszöveg videók a nagyobb zenei csatornáktól (pl. VEVO)

film/sorozat/játék bemutatója, előzetese: ide soroltam mindenféle játékkal, filmmel és sorozattal kapcsolatos bejelentést (pl. trailert, sneak peek-et, stb.)

YouTuber kontent: minden ami YouTube influenszerek által teremtett tartalom, témájától függetlenül (pl. vlog, beauty, gamer videó, stb.)

hír/szórakoztató/YouTube red videó: a különböző hírcsatornák, vagy webes hírportálok, esti talkshowk, nagyobb televíziós csatornák és a YouTube red minden videója idekerült (pl. Ellen show, 24.hu stb.)

animációs kisfilmek: az animált, többnyire gyerekeknek szóló videók kerültek ide (pl. Bogyó és Babóca)

egyéb: ebbe a kategóriába került minden, ami nem volt besorolható a korábbiakba és olyan tartalommal bírt, amit nem tartottam olyan jellegzetes trending típusnak

A kategóriákba rendezés után következett az általam vizsgált csoport, vagyis a YouTuberek videóinak megfigyelése a korábban tisztázott stratégiai elemekre való fókuszálással. Ezek után a feljegyzéseim alapján összevetetettem az angol és magyar adatokat, következtetéseket vontam le, majd a feltételezhető hatásokat gyűjtöttem össze, hogy esetleges magyarázatokat adhassak az eredmények milyenségére.

Eredmények, elemzés

KAPOTT EREDMÉNYEK

Az elemzés során először arányosan vetettem össze az angol és magyar eredményeket és már itt a legelején jöttek is az első meglepetések. Előzetes feltételezéseimmel ellentétben nem voltak halamas különbségek a két ország között. Ami különösen szembetűnő volt az az, hogy mindkét vizsgált csoportban a YouTuber kategória állt az élen, és nem kevesebb mint 44%-al, tehát a korábbi feltételezésem, miszerint a magyar illetve magyar nyelvű YouTuber világ még kevésbé jelentős, mint az angol és angol nyelvű az aznapi adatokat tekintve megdőlni látszott.

1. ábra — Angol trending begyűjtött adatai kategóriákba sorolva, kördiagrammon ábrázolva
2. ábra — Magyar trending begyűjtött adatai kategóriákba sorolva, kördiagrammon ábrázolva

A többi arányunkat megnézve látszik, hogy mind a két csoportunkban a szórakoztató, hír és YouTube red videók kategóriája erős jelenléttel bírt az angoloknál 17%, a magyaroknál 14%. A másik hasonlóan erős kategória a zenéé, bár ez megosztóbb, mint az előző, mivel itt az angoloknál csak 13%-ról, míg a magyaroknál 28%-ról beszélhetünk, tehát tizenöt százalékpontos különbségről van szó, ami azért nem annyira jelentéktelen eltérés. Ami számomra meglepő volt, hogy az angolok csoportjában a játék, film vagy sorozat előzetesek, bemutatók, bejelentések kategóriája igen erős 20%-al bírt és csak a magyar csoportban hozta a számomra értelmezhetőbb 6%-os szintet, de miután jobban megnéztem a kategórián belüli arányokat és a heti, napi aktualitásokat már egyértelműbbé vált mi áll a háttérben, erre is rövidesen kitérek. Ezután az elhanyagolhatóbb arányban jelenlevő egyéb és animációs kategóriák következnek, 4% illetve 6%, valamint 2% és megint 2%-os megoszlással bírnak.

A végső korpuszom tehát 44 videóból állt, 22 magyar és 22 angol YouTuber videóból. Ezeken vizsgáltam a stratégiai elemeket — thumbnail, clickbait, a videó leírása, nézők bátorítása kommentelésre, lájkolásra, illetve a videók összekapcsolása — , hogy mennyire felfedezhetők az egyes videókban és milyen minőségben, milyen “szinten” vannak jelen.

Először itt is beszélnék az arányos megoszlásokról a két csoporton belül, mivel jelentős különbségek voltak a trendingben megjelenő videók között a magyaroknál és az angoloknál. Ehhez újabb kategorizálásra volt szükség, mégpedig a korábban ismertetett YouTuber csatonák típusaira való bontásra, annyi változtatással, hogy a vlog, beauty és életmód tematikájú videókat egy kategóriába soroltam, mivel nem elméleti szinten, hanem a valóságban ezeket igen nehéz különválasztani.

A magyaroknál két kategória, a gaming és vlog-életmód-beauty csatornák videói jelentek meg magas arányban, mind a kettő körülbelül 27%-ban, említésreméltó százalékban volt jelen a humor és a filmes témájú tartalmak is. Az angoloknál sokkal jelentősebb felülreprezentáltságról beszélhetünk, mégpedig az vlog-életmód-beauty csoportban, ugyanis körülbelül a videók 72%-a tartozott ide, 27%-ban valamilyen formában filmes kontenttel talákoztam és elhanyagolható 1%-ban más téma volt jelen.

A továbbiakban a stratégiai elemek csoportonkénti különbségeit és hasonlóságait tárgyalom. A vizsgálat során próbáltam a lehető legobjektívebb nézőpontot felvenni, hogy az összehasonlítás ne veszítse relevanciáját. Azt előre ki kell emelnem, hogy minden videó rendelkezett szinte az összes “trükkel”. Ami esetleg kimaradhatott az a videók összekapcsolása, de az természetesen nem lett volna mindegyikre igaz, hogy egy sorozathoz tartozott, így ezt nem számítottam statégiai hiánynak (ha beszélhetek egyáltalán ilyenről).

1. Az angoloknál általában letisztultabb, egyszerűbb színvilágú, jól megszerkesztett indexképekkel találkoztam. Előfordult néhány esetben, hogy montázst állítottak össze, ez leginkább az olyan vlog-életmód-beauty videókra volt jellemző, ahol valamiféle haul[3] volt a tematika, de ezeken kívül a videóból jól elkapott, életszerű képek voltak dominánsabbak. A magyaroknál jellemzőbb volt a harsányabb, erőteljsebb színhasználatú, bár itt is jól megszerkesztett, gyakran hatásvadászabb thumbnail használata, nem ritkán előkerültek az emojik és a feltűnő feliratok is az illusztrációkon.

2. A videócímeknél is hasonló észrevételeim voltak, az angolok ugyan gyakran hasznákták a végig kapitális betűvel írt szövegeket, felkiáltójeleket, találkoztam “the best day of my life” felirattal is, de összességében mégis az volt a benyomásom, hogy nem ez a jellemző. Egyszerű, lényegretörő címeket adtak, többnyire nem volt hosszabb három-négy szónál és határozottan a tartalomra reflektáltak. A magyarok valamivel hatásvadászabbak voltak ezen a téren is, több sokkolónak szánt, feltűnő, elejétől a végéig nagybetűvel írt cím jött velem szembe a magyar trendingben, illetve nem álltak meg a néhány szavas feliratoknál, jellemző volt az hat-hét, vagy akár több szóból álló videócím is.

Ezek alapján összességében kijelenthetem, hogy a magyarok jelentősen többször alkalmazzák a click bait-et, mint YouTube-népszerűséget szerző technikát. Azonban továbbhaladva láthatjuk, hogy a különbségek nem állnak meg ennél a pontnál.

3–4. Az angolok határozottan kihasználják a description box (vagyis a videók alatti leírások) adta lehetőségeit. Az angol trendingben megjelenő akármelyik YouTuber videó alatt, ha lenyitottam a leírások fülét nagyon hosszú ismertetőkbe ütköztem. Megtalálható volt itt természetesen az adott videó rövid összefoglalója, ezen kívül a csatornáról hosszabb-rövidebb beszámolók, social media felhasználói fiókok és korábbi videók linkjei; tehát minden, amit a különböző segítő oldalak tanácsolnak. Még ezen is túlteljesítve az angoloknál nem ritka a “merch”[4] megjelentetése is itt az info box-ban. A magyaroknál valamivel másabb volt a helyzet, az adott videó leírása itt is megtörtént és találkozhattam más közösségi média linkekkel is, de ennél sokkal többel nem, a saját márkás termék pedig kifejezetten ritka jelenség náluk. Ellenben ők a közvetlenül a videóban történő önreklámozással pótolták be ezeket az elmaradásokat, a szóban történő buzdítás a lájkokra, kommentekre is erősen megjelent és ebben jobbak is voltak, mint angol társaik. Az angoloknál ez a lépés gyakran kimaradt, vagy nagyon rövidre volt fogva, többen is csak a description box böngészését javasolták további információk szerzése végett.

5. Ami egyértelműen a hasonlóságok közé tartozik a két vizsgált csoportban, az az, hogy a videók összekötése könnyen értelmezhető módon volt megoldva és minden egy bizonyos sorozat részének tűnő videónál fel volt tűntetve általában címben, gyakran a thumbnail-en is, de a videó alatti leírásban és még a videó végén az outro-ban is.

Néhány egyéb információ, ami elemzés közben feltűnt, de nem kapcsolódik szorosan a praktikák jelenlétének és milyenségének megfigyeléséhez, mégis fontosnak tartottam feljegyezni: a magyarok videói arányaiban rövidebbek, mint az angoloké; a magyaroknál és az angoloknál is mindössze egyetlen idegennyelvű videó volt, magyaroknál angol nyelvű, angoloknál japán nyelvű.

LEHETSÉGES MAGYARÁZATOK

Ahogy azt már említettem, az elemzések után nem túl mélyen ugyan, de belevetettem magam az aktuális eseményeknek való utánanézésbe, hogy valamiféle magyarázatot kapjak a számomra meglepőként szolgáló eredményekre. Az egyik ilyen érték, ami meglepetésként ért, az az angoloknál igen nagy arányszám a filmek, sorozatok, játékok előzeteseinél volt. Az információgyűjtésem során kiderült, hogy emögött több aktualitás is állt. Köztük volt a Jurassic World új filmjének bejelentése, a Star Wars — Az utolsó jedik film mozikba érkezésének egyre közeledő időpontja és, ami a legnagyobb hatással bírt az a The Game Awards 2017-es gálája volt, hiszen mindössze egy nappal a méréseim időpontja előtt folyt le az esemény. Ezzel könnyen megmagyarázhatóvá vált, miért találkoztam annyi filmes trailer-rel és, ami még fontosabb, annyi játék bejelentéssel, bemutatóval, előzetessel. A következő számomra indoklást igénylő szám szintén az angoloknál volt, a 72%-os vlog-beauty-életmód jelenlét. Ennek magyarázatáért nem is kellett messzire mennem, maga a YouTube adott rá magyarázatot, hiszen ők álltak a hátterében. Néhány nappal korábban jelent meg a 2017-es YouTube Rewind[5], ami (főleg a YouTuberek körében) igen felkapott téma az év aktuális szakaszában, hiszen sokan kiértékelő, elemző videókat töltenek fel róla — ez mellesleg magyar viszonylatban is megtörtént — , de nem egy olyan vloggal találkoztam, ami például a forgatásokon készült.

A további magyarázatok, amelyekkel előálltam már kevésbé alátámasztottak, de mégis indoklással szolgálhatnak az egyes kapott eredményeimre.

A fogyasztók, vagyis nézők közötti általános különbségek magyarázhatják az eltérő ízlést a videók terén. A magyar nézősereg feltehetően fiatalabb, vagyis a 18 év alatti korosztály erősebb jelenlétet produkál, mint a 18 év feletti a YouTuber videókat illetően, ezen kívül a fiúk/férfiak azok, akik szívesebben leülnek megnézni egy-egy ilyen produktumot, míg az angoloknál ez fordítva lehet, több 18 év feletti, mint alatti és jobbára nők. Ez indokolhatja a gamer videók magasabb arányát a magyaroknál és a vlog-beauty-életmód videókét az angoloknál. Bár ezek puszta feltételezések, sajnos erről nincsenek konkrét adataim.

Az eddigieken kívül érdemes kitérni még a YouTuberek közötti különbségekre is a két vizsgált csoportban, hiszen az is szolgálhat magyarázatként az eltérésekre. A magyar YouTuber közösség fiatalabb, mint az angol. Azok az angol videósok, akiknek a videóit és csatornáit megnéztem a kutatás során régebb óta a felület felhasználói, jó részük öt-hat éve jelen volt, a magyaroknál ugyanez a szám jóval alacsonyabb, a legtöbben maximum három éve, de sokan voltak, akik mindössze egy-két éve regisztrált csatornával rendelkeztek. Ez arra enged következtetni, hogy a YouTuber-kedést még később kezdték, tehát még viszonylag kezdőnek számítanak a területen, számomra ez a click bait használat tekintetében ad egyfajta magyarázatot, hiszen náluk még többet jelent egy-egy kattintás, mint egy nagyobb, “öregebb” csatornánál.

Konklúzió

Internetes jelenségek közt végzett kutatásom során, arra a kérdésre kerestem a választ, hogy mitől népszerű egy Youtuber? A hipotézisem szerint egyszerű srtatégiai pontok betartásával (és némi szerencsével és kreativitással) valaki a népszerűségig tudja küzdeni magát a jól ismert videómegosztó oldalon.

Ennek vizsgálatára összegyűjtöttem az ilyen jellegű, interneten fellelhető praktikákat és kiválogattam azokat, amelyeket legalább valamennyire objektív módon tudtam megfigyelni. Ezeket vetettem össze a korpuszommal, ami a magyarországi és angliai trendingen fellelhető YouTuberek videóiból állt. A két ország adatai között kisebb-nagyobb különbségeket találtam, de az előzetes feltételezésem, miszerint a magyarok kevébé számottevőek a YouTuber szakma terén, a kapott értékeim szerint megdőlt. Azonban a magyar YouTuber közösség még így is le van maradva angol társaikhoz képest. Még jobban rá vannak utalva a stratégiák teljes felhasználására, és az sem könnyíti a terjeszkedésüket és növekedésüket, hogy magyar nyelven készítik a videóikat. Dehát — amint a magyaroknál fellelhető idegennyelvű videók számából ez látszik — itthoni viszonylatban erre van kereslet inkább, tehát magyar YouTube-népszerűségre így is szert tehetnek.

A nézőközönség is különbségekkel bír, a felnőtt magyar társadalom (feltételezhetően) még nem mélyült el a YouTuberek világában.

Mindazonáltal a hipotézisem, hogy a stratégiák elsajátítása és alkalmazása között, illetve a YouTube-on való népszerűség között valamiféle összefüggés található, beigazolódni látszik, hiszen minden vizsgált videó rendelkezett, nem is egy-kettő, de szinte az összes általam vizsgált startégiai ponttal.

Ennek ellenére egy nap és mindössze két ország adatai alapján nem vonhatunk le végbemenő következtetéseket. Tekintve, hogy kis mintával és kezdetleges mintavételi módszerrel dolgoztam, sejtéseimet mindenképp szükséges lenne tesztelni pontosabb és szakmaibb mérésekkel és elemzésekkel, hogy valódi kijelentésekké válhassanak. Javasolnék további kutatásokat a témában, hiszen, ahogy a dolgozatom elején is kifejtettem a YouTuberség még csak egy feltörekvő és kevéssé kutatott szakma, ami napjainkban egyre nagyobb relevanciával bír.

Felhasznált irodalom

1. List of YouTubers, Wikipedia január 13. https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_YouTubers (utolsó megtekintés: 2018. január 15.)

2. Karen Freberg, Kristin Graham, Karen McGaughey. Laura A. Freberg (2010). Who are the social media influencers? A study of public perceptions of personality in Public Relations Review 90–92.

3. Dóczi Attila, 7 tipp, hogy a YouTube ajánlja a videóidat. YouTube Marketing Blog, április 25 http://youtube.blog.hu/2016/04/25/7_tipp_hogy_a_youtube_ajanlja_a_videoidat (utolsó megtekintés: 2018. 01. 15.)

4. Wolfgang Hürst, Cees G. M. Snoek, Willem-Jan Spoel, Mate Tomin (2011). Size Matters! How Thumbnail Number, Size, and Motion Influence Mobile Video Retrieval in Advances in Multimedia Modeling 230–240.

5. Jonas Nygaard Blom, Kenneth Reinecke Hansen (2014). Click bait: Forward-reference as lure in online news headlines in Journal of Pragmatics 87–100.

6. James Davidson, Benjamin Liebald, Junning Liu, Palash Nandy, Taylor Van Vleet (2010). The YouTube Video Recommendation System 293–296.

7. Karlaplan, Monetization analysis / research. November 20. https://docs.google.com/document/ d/155yNpfR7dGKuN-4rbrvbJLcJkhGa_HqvVuyPK7UEfPo/edit# (utolsó megtekintés: 2018. 01. 05)

8. Emily S. Keats (2012). Exploring haul videos on youtube: a collective case study approach In partial fulfillment of the requirements For the Degree of Master of Science Colorado State University, Fort Collins, Colorado.

9. YouTube Rewind, Wikipedia, január 15. https://en.wikipedia.org/wiki/YouTube_Rewind (utolsó megtekintés: 2018. 01. 15.)

Lábjegyzetek:

1 youtube.blog.hu-n használt kifejezés (Dóczi, 2016)

2 ez természetesen nem zárja ki más nyelv vagy más nemzetiségű alkotó jelenlétét a trendingben.

3 általában divat és szépségápolás témakörben, jellemzően nők által posztolt videók, ahol a nemrégiben beszerzett termékeiket mutatják be (Keats, 2012).

4 merch: az angol merchendise (áru) rövidítése, a YouTuberek gyakran dobnak piacra különböző, általában ruházati termékeket, ezzel népszerűsítve a saját brand-jüket.

5 Rewind, mint visszatekerés, 2010 óta a YouTube csapata minden évben készít egy összefoglaló videót, amiben az adott év legfontosabb és legnagyobb figyelmet kapó arcai, zenéi, eseményei jelennek meg. (Wikipedia, 2018)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.