Biró Hanna: „15 kép hírnév”

Az Instagram magyar „mikrocelebritása” a hétköznapi felhasználók szemében

Kutatásomban az Instagram alkalmazás legtöbben követett magyar hírességeinek (microcelebrity, Instafamous) a „titkait” szerettem volna feltárni, megvilágítani, megérteni az „átlagos” felhasználók motivációi és preferenciái alapján. A fő kutatási kérdést a legegyszerűbben talán így lehetne megfogalmazni: Miért követjük XY-t? Egy kicsit hosszabban kifejtve: Miért érdekel minket ezeknek az embereknek az „élete”, azaz életüknek azon kis szelete, melyeket a képeiken keresztül tárnak a közönség elé, mi az, amit várunk/kapunk tőlük, mi lehet a sikerük titka, mivel érik el a magyar viszonylatban óriási követői számot, mivel tudják fenntartani a „nézők” érdeklődését, mit gondolnak a nézők a (mikro)celebek Instagramos jelenlétéről és hatásairól a közönségükre? Ezekre a kérdésekre a választ tartalomelemzés és fókuszcsoportos módszerek segítségével kerestem.

A „microcelebrity”, avagy kevéssé magyaros fordításban a „mikrocelebritás”: a modern technológiák és a különböző közösségi média felületei járultak hozzá, hogy a híresség, a celebrity/celebritás fogalma és tartalmi jelentése is jelentősen megváltozzon, átalakuljon, kibővüljön. Persze a hagyományos értelemben vett sztárok (popsztárok vagy színészek) továbbra is ugyanúgy jelen vannak a szintén hagyományosnak számított média felületeken is, azonban az új, közösségi felületeket is magukénak tudhatják, hiszen sokan közülük aktív felhasználói többnek. A sztárok és a követőik, közönségük közt létrejövő kapcsolat a barátság illúzióját kelti, azonban az egyirányú interakciót felváltja annak a lehetősége, hogy ténylegesen érintkezzünk az online térben példaképeinkkel, kedvenceinkkel, hiszen lehetséges őket valóban megszólítanunk egy-egy komment formájában, például gyorsan eljuttathatjuk hozzájuk kérdéseinket és reakcióinkat, amikre potenciálisan választ is kaphatunk; ez erősíti az érzelmi kötést a híresség és a rajongó közt. A mikrocelebritás ugyanazokat az online technológiákat használja, mint a „hagyományos” értelemben vett sztárok, azonban kevesebb nézettséggel, követővel rendelkeznek, alulról, az ismeretlenségből építik fel imázsukat és a hírességekre hajazva, hasonló eszközökkel próbálnak elérni minél nagyobb nézőközönséget és hírnevet az online közösségi média felületein; akár viszonylag nagy követői számot elérve emellett a közvetítő média általában figyelmen kívül hagyja ezen személyeket.

A kutatás szempontjából nagyon nehéz volt meghúzni a határt, hogy hol kezdődik az, hogy valaki „igazi” híresség legyen, akikről a televízióban, magazinokban, rádióban stb. hallunk, és kik azok, akik alulról építkezve alkotják meg saját magukat az Instagram oldalán mint egy márkát vagy brand-et, a háttérkutatások és a fókuszcsoportos vizsgálatok során is azt észlelve, hogy celebekhez hasonló eszközöket vetnek be a minél nagyobb ismertség elérése érdekében. A határmezsgye tehát nagyon széles, hiszen pillanatról pillanatra változhat, ki lépi át a sztársághoz szükséges olyan kritikus számú követőt vagy kritikus minőségű tartalmat, hogy a közvetítő médiában is szerepeljenek, avagy fordítva: ki az, akit évekkel ezelőtt a médiában szerepelve ismertünk meg, azonban manapság már nem tevékenykedik ott, viszont magyar viszonylatban nagy követői számmal rendelkezik az Instagramon.

A social media korában a webkettes alapú szolgáltatások nagyon könnyű és gyors hozzáférést biztosítanak azok számára, akik szeretnék megmutatni magukat a világnak, és ők manapság már nincsenek rászorulva a hagyományos, közvetítő média segítségére, nem kell részt venniük hosszas kiválasztási, casting folyamatban. A Youtube, Facebook, stb. oldalakon a felhasználók a tartalmak gyártóivá, készítőivé léphetnek elő, és ez gyors változást hozott abban, mit is nevezünk hírességnek, celebritásnak. Ezt a jelenséget nevezzük demotikus fordulatnak: a hétköznapi emberektől illetve a hétköznapi embereknek, avagy bárkitől bárkinek. A hétköznapi, átlagos embereknek manapság óriási lehetősége van a webkettes, közösségi média felületein önmaguk kifejezésére, sikerek elérésére. Ez a fordulat lehetőségek végtelen tárházát tárja elénk, megváltoztatva, majdhogynem felforgatva az addig uralkodó médiafelfogást, hírességek kultúrájának elméletét. Olyan korban élünk, amelyben a média, közösségi média hihetetlenül aktív az új celebek, sztárok kitermelésében, emellett a médiafogyasztás hihetetlen mértékű fragmentálódását és individualizálódását figyelhetjük meg, ami szintén segít a hétköznapi, ám hírnévre vágyó embereknek céljaik elérésében, hiszen gyakorlatilag bármilyen megosztott tartalomnak van kisebb-nagyobb közönsége, és minden egyes ember megtalálhatja az ő ízlésének legjobban tetsző tartalmat. Az internet drasztikusan szélesítette ki a potenciális hírességek listáját, hiszen az ismertséghez szükséges feltételek, belépési költségek gyakorlatilag a minimálisra csökkentek.

Az „instafame” vagy „instafamous” kifejezések az Instagram és a fame, famous, azaz hírnév, híres szavak által összerakott beszédes kifejezés, hiszen egész egyszerűen jelentése: Instagram-hírnév, Instagram-híres. Avagy azokra a mikrocelebekre használjuk az instafamous szót, akik az Instagram segítségével, az Instagram platformon ismerte meg őket a közönség és lettek híresek. Sokszor nehezen lehet megállapítani, pontosan mi is volt előbb: tyúk, vagy a tojás, avagy nehézkes visszakövetni, hogy egy adott profil, egy személy hol lett híres, ismert, vagy ismertebb, mint addig.

Képek tartalomelemzése

Az Instagramos mikrocelebek, hírességek profiljait elemezve a következő kategóriákra tudtam bontani a feltöltött tartalmakat. Az összesen 120 kép között a típusok szerinti megoszlás az alábbi volt, sorrendben:

1. Divat

· Divat (cipők, kosztümök, ruházat, smink, személyes tárgyak stb.): a képek 32,5 százaléka

· Tevékenység (mind beltéri, mind kültéri tevékenységek, tájképek, helyek, koncertek stb.): a képek 26,6 százaléka

· Szelfi (önarcképek, ahol csak egy személy látható a képen): a képek 16,6 százaléka

· Étel (ételek, receptek, italok, torták stb.): a képek 10 százaléka

2. Tevékenység

· Barátok (a felhasználó a barátaival pózol, legalább két emberi arc található a képen): a képek 9 százaléka

· Idézetek (szövegek egy háttérképen, mémek): a képek 5 százaléka

· Eszközök (elektronikus eszközök, autók, motorok stb.): a vizsgált 120 képből egy volt, amin eszköz látható, elhanyagolható, a képek kevesebb, mint 1 százaléka (melléklet, 7. ábra, eszközök)

· Kisállatok (kutyák, macskák vannak a főszerepben a képen): nem szerepeltek a képeken

Háttérkutatásaim során természetesen találkoztam eszközről (autó, kütyü, stb.) készült képekkel, valamint állattartó celebeknél többször is megjelentek a házikedvencről készített képek a feltöltések között. Tehát semmiféleképpen nem mondom azt, hogy ezek a kategóriák nem jelennek meg a magyar (mikro)celebritás képei között; a vizsgálatból a több véletlen faktor (véletlen mintavétel, feltöltési dátum és utolsó feltöltött képek számának meghatározása) miatt maradhattak ki azelemzésből.

A vizsgált profilok mindegyikét átitatja a minőség, esztétikum, luxus érzése: nem látunk, vagy nagyon elhanyagolható számban csupán spontán képeket. A minőségi, előre beállított fotók dominálnak.

Sokszor felmerül bennünk az az érzés, hogy vajon nem profi fotós készítette-e a képeket; de egy „hétköznapi”, valószínűleg az okostelefon első kamerájával készített szelfi esetében is jó felbontású, szép színeket megjelenítő, éles fotót láthatunk, amely az eszköz minőségéről is árulkodik. A luxus megjelenik a beltéri fotókon is: a letisztult, stílusában egységes, minőséginek látszó anyagokból megépített, vagy az ízlésesen, a halloween stílusában feldíszített kandalló képéről.

A mikrocelebek profiljai között mindenképpen érdemes kiemelni egy, gyakran megjelenő típusú profilt: fiatal anyukák, akiknél a divattal, az élményekkel, tevékenységekkel kapcsolatos fotók a gyermekekről készült fotókkal keverednek. Ahogy az egyik fókuszcsoporton résztvevő alany mondta: „…a tinimamikba folyton beleütközöm, ilyen olyan csajok, akiket elvett valami gazdag pasi, aztán meg szültek egy-két gyereket, és mégis iszonyú bomba formájuk van. Aztán meg más dolguk sincs, csak hogy szépek legyenek a szép gyerekeikkel.” A fentebb kifejtett jellemzők, képek típusainak megoszlása, a minőséggel, esztétikummal kapcsolatos megfigyelésem illetve ezekre a profilokra is igaz.

A lájkok száma alapján a sikeres-nem sikeres típusú képeket összehasonlítva azt tapasztalom, hogy szintén azokból a kategóriákból kerülnek ki a legsikeresebb (legtöbb lájkot kapott képek), amelyeket a celebek is preferálnak a feltöltés során: a divat, tevékenység és szelfi témakör bizonyul a legsikeresebbnek, a legsikertelenebb képek pedig az ételekről, idézetekről, barátokról feltöltött tartalmak. Sok szelfi, illetve divattal kapcsolatos kép is a sikertelen képek kategóriájába sorolható, azonban itt tapasztalok egyfajta különbséget: a divattal kapcsolatos, kevesebb kedvelést kapott képek általában nem az adott celebről készültek, hanem egy ajándékdoboz, valamilyen márka terméke látható csupán a fotón: ezek kevésbé tetszenek a nézőközönségnek. A sikertelen szelfik problémája pedig úgy gondolom, minőségi illetve esztétikai kérdés lehet: azokban az esetekben, amikor egy kis spontaneitás, „előkészületlenség” (nem tökéletes smink, nem beállított fények) tapasztalható a képen, akkor az várhatóan kevésbé lesz sikeres tartalom. Tehát mindenképpen az esztétikai tökéletesség (jó felbontású, beállítású, szép fényű kép, megjelenését sminkkel tökéletesítő arc) lehet a kulcs a sikeres képek esetében.

Fókuszcsoportos eredmények

A fókuszcsoportos beszélgetések során érzékelhető volt egy nagyon erős kritikus attitűd az Instagramra feltöltött képekkel kapcsolatosan. Ezekre a sztereotípiákra, tipizációkra voltam kíváncsi: mi az, ami elsőként eszükbe jut a résztvevőknek az Instagrammal kapcsolatosan. Az asszociációk során negatív, pozitív és semleges tartalmú kifejezéseket is írtak, megalapozva ezzel az Instagrammal kapcsolatos konfliktusos érzésüket, és mindegyik csoportban bár más-más szavakkal, de körülbelül ugyanazokat fogalmazták meg a résztvevők. Az Instagramról a következő pozitív kifejezések születtek: inspiráció, ösztönzés, motiváció, önkifejezésre serkentő, művészi, esztétikus, boldogság megjelenése. Negatív gondolataikat így fogalmazták meg: önbizalomhiány, egoizmus, képmutatás, felszínesség, lájkvadászat, elcsépelt. Érezhető volt mindegyik beszélgetés során, hogy a témához ambivalens érzelmekkel, kritikai szemlélettel állnak, és mindenkinek van (valamilyen) véleménye erről a felületről; előre vetítve azt is, hogy érzik, az Instagram hatással van a hálózati digitális társadalomban annak felhasználóira.

A foglalkozásokon a celebekkel és mikrocelebekkel kapcsolatos attitűd is nagyon megosztott volt, és feszültségeket szült a csoportokon belül. A celebek, mikrocelebek jelenléte az Instagramon sokak szerint természetes, hiszen a „végtelen számú” profil közül mindenki megtalálhatja azt, ami számára érdekes és építő jellegű, tehát csak a saját szelekciójukon múlik, milyen tartalom jut el hozzájuk; valamint azt is állították, hogy tudni kell a helyén kezelni a tartalmakat („nem kötelező őket követni” stb). Sokan azonban támadták ezeket a hírességeket, szerintük jelenlétük mérgező lehet, hamis valóságképet festenek magukról, életükről, és elérhetetlen célokat tűznek a nézők elé. Azonban mindkét tábor egyetértett abban, hogy ezek a celebek befolyással, hatással vannak rajongóikra, példaképek lehetnek, ezzel a hatalommal pedig nem szabad visszaélni. „…és te használhatod jóra, hogy instaceleb vagy, meg használhatod arra, hogy kis 12 éves anorexiás gyerekeket gyártasz, szerintem itt kéne meghúzni a határt, hogy hol káros, és mire használod te, mint instaceleb a hatalmadat.” Úgy gondolják, egy-egy híresség, (mikro)celeb profilja (bár akarva-akaratlanul), de adott esetben negatívan befolyásolhatja a nézőt, a fejlődésben lévő tinédzsert akár a céljai, értékrendje tekintetében, de rossz hatással lehet a testképére, önmaga elfogadására, valamint irreális célokat tűzhet ki és elvárásokat támaszthat, magával és a világgal szemben.

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy az ambivalens hozzáállás ezekkel a hírességekkel kapcsolatban szinte minden témánál felmerült, hogy jó és rossz oldalát is látják az Instagram (mikro)celebritás világának. Így szóba kerültek újra az Instagramos hírességek, mint pozitív példaképek is, természetesen attól függően, hogy egy-egy résztvevőnek milyen fő érdeklődési köre volt, mi volt az, amiben fejlődni szeretett volna, amiben inspirációra, motivációra volt szüksége. A döntéseiket, motivációikat, hogy kiket követnek végül, alapvetően ez határozta meg: ad-e számára valami plusz pozitívumot az életében az adott Instagrammer, avagy nem? Mindegyik csoport résztvevői egyöntetűen megfogalmazták, hogy találtak olyan személyt, személyeket az Instagramon, akik valamiben segítik céljai elérését, kreativitásuk kibontakoztatását, motiválják őket; tehát olyanokat, akik valami pozitívumot hozhatnak mindennapjaikba, akiket igazi példaképeknek tekinthetnek. „Nekem is van egy példaképem, egy olyan celeb, hogy vak kutyája van, az ő életét mutatja be, hogy milyen hatással van az emberek életére, hogy segít a gyerekeken, embereken. Engem ez pozitív irányba vitt. Állatmenhelyeken segédkezni például, szóval lendített egyet, hogy igen, ténylegesen menjek el.” „Én például testépítőket is követek, tudom, hogy soha nem fogok úgy kinézni, mint ők, de ha megnézek egy videót, vagy hogy mit kajáltak, akkor az számomra egy kis motiváció, lehet, hogy csak ennyi, de mégis valami, és akkor lemegyek edzeni.”

A pozitív példák említése után azonban sok esetben a beszélgetés automatikusan ismét a negatívumokhoz kanyarodott, immáron saját példákat említve, amikor egy-egy celeb profilja végül negatív irányba befolyásolta a részvevők jóllétét, hangulatukat, kapcsolatukat önmagukkal. Ezen típusú hozzászólások általában az anyagi javakra és a külső megjelenésre, kinézetre vonatkoztak. Elmondásuk szerint elég idő eltelte után, amikor továbbra sem voltak ugyanolyan attraktívak vagy kapták meg az áhított tárgyakat vagy nem érték el a vágyott életvitelt, a rossz érzések felülkerekedtek bennük. „Engem mondjuk az egyik színésznő motivált, hogy ne egyek annyit, még nyolcadikban. És akkor az motivált, hogy láttam, hogy jól néz ki, de mégsem olyan kis anorexiás izé. De aztán volt olyan időszakom, amikor konkrétan undorodtam magamtól, amikor ettem. Mert ő volt a példaképem… úgyhogy ez egy bizonyos szintig jó dolog. Viszont amikor már nem vagyok magammal elégedett, akkor már nem jó dolog.” — mesélte az egyik résztvevő. Evészavarral egy másik jelenlévő is: „Nekem régebben evészavarom volt, ami szerintem emiatt volt. Szerintem most nagyon terjed ez, emiatt a bögyömben van az Insta. Most már bosszant, mert még továbbra is látok ilyeneket, bár már nem követem őket. Olyan oldalakat követtem, ahol felteszik a kajájukat, meg hogy mennyit sportolnak, és nagyon motiváló egy olyannak, mint amilyen én is voltam. Rossz irányba halad a dolog, egyre nagyobb divatja van annak, hogy ilyeneket osztanak meg, a magyarok körében leginkább.”

Kiemelendő, hogy a foglalkozások után szinte mindegyik résztvevő elmondta, hogy milyen sok aspektusát sikerült körüljárni az Instagram celebritáskultúrájának, mennyi gondolatébresztő kérdéssel találkozhattunk, és olyan véleményeket is sikerült kimondaniuk, amelyeket magukban addig még nem fogalmaztak meg. Természetesen a foglalkozások időkerethez voltak kötve, és bár a fő téma, az Instacelebek teljesen sikerült minden alkalommal megbeszélnünk, azonban rengeteg olyan visszajelzést kaptam, hogy szívesen beszélgetnének még tovább az Instagram jelenségeiről, és akár több, Instagramról szóló fókuszcsoportos alkalomra is szívesen eljönnének még. Elmondható tehát, hogy a téma hihetetlenül érdekes, aktuális és rengeteg aspektusból vizsgálható, illetve a felhasználók nem tudnak semlegesen viszonyulni a kérdésekhez; mindenkinek erős véleménye volt, mindenkit személyesen érintett meg a téma, és sokan kisebb-nagyobb társadalomkritikákat fogalmaztak meg ezen social media felület alapján. A kritikák mellett folyamatosan hangsúlyozták az Instagram pozitív oldalát, az inspirációt nyújtó, esztétikus mivoltát, tehát ez az ambivalens viszonyulás mindkét mindegyik foglalkozást áthatotta.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.