“Fake News” — 5 álhír elemzése

A szemináriumi dolgozatomban, a “fake news” jelenséget fogom vizsgálni, ami az elmúlt időben — pl. a 2016-os amerikai elnökválasztás kapcsán — kapott nagyobb sajtó visszhangot. Az online média térnyerésével rengeteg híroldalt találunk manapság az interneten, amelyek kifejezetten hamis hírekre „szakosodnak”. Célom elsősorban képet kapni arról, milyen hasonló tartalmi jegyek jelennek meg az álhírekben, illetve mi állhat terjedésük hátterében. Dolgozatomban 5 álhírt fogok összehasonlítani, megnézni a sajátos tartalmi és formai jegyeiket, összevetni őket.

Az adott kifejezés népszerűségi adatai a Google keresési statisztikái alapján.

A „fake news” kifejezés, bár már korábban is létezett, jelen értelmében a 2016-os amerikai elnökválasztással tört be a köztudatba. A Google Trends[1]alkalmazásba beírva a kifejezést, láthatjuk, hogy 2016 november 8-a után jelentősen megugrott a kifejezés népszerűsége, majd ez 2017 januárjában érte el a csúcsot, — ekkor történt, hogy Donald Trump amerikai elnök a CNN hírcsatorna kérdésére megtagadta a választ és „fake news”-nak bélyegezte őket — és azóta is jóval népszerűbb mint 2004 óta bármikor. Magán a kifejezésen egyértelműen hamis híreket értünk, és a jelenség alapja, a szándékosan gyártott megtévesztő és félrevezető tartalom egyáltalán nem új az interneten. Hoax vírusok, melyek emaileken keresztül terjedtek, és elsődleges céljuk minél több ember számítógépére eljutni és megtéveszteni őket, már 1988-óta (ekkor jegyezték fel az első hoax vírust: 2400 baud modem vírus) jelen vannak az interneten és akár évekig is tudtak keringeni lánc-emailek formájában.

A „fake news” jelenségnek is elsődleges célja a megtévesztés, és forgalom generálása, hátterében már állhat akár politikai vagy gazdasági tőke megszerzésére való törekvés, a forgalmon keresztül. A kifejezés berobbanása előtt azonban már jóval korábban jelen volt a jelenség. Ezt bizonyítja a Buzzfeed nevű internetes oldal által, az amerikai elnökválasztás előtti időszakban készített analitika, amely a 20 legjobban teljesítő valós és hamis hír Facebook aktivitását (kommentek, megosztások, kedvelések száma) mérte. Azt elnökválasztást megelőző hónapokban (májustól számítva) rohamosan emelkedett a hamis hírek alatti aktivitás, míg a valós hírek alatti csökkent. Így történt, hogy az elnökválasztásra a legnépszerűbb hamis hírek több mint egymillióval több megosztást, kommentet, kedvelést generáltak, mint a valós hírek.[1] A „fake news” jelentőségét fokozza a „pizzagate”-re keresztelt összeesküvés-elmélet, mely a 4chan és Reddit internetes fórumokon kezdet el terjedni és odáig fajult, hogy lövöldözés volt a teóriában szereplő pizzériában. Az elméletet, mely szerint Hillary Clinton kampányfőnöke pedofil hálózatot működtetett egy pizzériában, egy reprezentatív felmérés szerint a Donald Trumpra szavazók 14%-a hitte el, míg 32%-a bizonytalan[2] volt (ez utóbbi közé tartozott a lövöldöző is). Ebből is láthatjuk a jelenség fontosságát, hisz egy az internetes fórumokról érkező, és később álhír-oldalak, és közösségi média által elterjedő és mainstream-be bekerülő igen abszurd teóriát a megkérdezett Trump szavazók 46%-a nem vettette el. Így nyilvánvalóvá válik, mekkora hatással lehet egy hamis hír a társadalomra, és ez akár mások veszélyeztetéséig is fajulhat.
Dolgozatomban az alábbiakban arra vagyok kíváncsi, hogy az álhíreknek vannak-e általános tartalmi és formai sajátosságai, ennek vizsgálatához véletlenszerűen kiválasztottam 5 álhírt, a snopes.com[3] weboldalon keresztül, mely álhírek és hoax-ok cáfolásával is foglalkozik többek közt. Ezen kívül mindegyik weboldalt is elemzem.

Az álhírek és tartalmuk elemzése:

Az öt hírnek a következők a címei[4]:

1. „Dr. Gallo: „Azért találtam föl az AIDS-t, hogy csökkentsem az emberi népességet”

2. „Egy hullaház dolgozóját véletlen elégették, amíg pihent”

3. „New yorki mecset zászlót éget. Meg kell őket büntetni?”

4. „Bernie Sanders olyan törvénytervezetet nyújt be, ami szerint minden keresztény köztisztviselőnek skarlát keresztet kell hordania”

5. „Shadiq Khan lehet bajban van — Nézd mit csinálnak a Londoniak!”

Alapvetően mindegyik álhírről el lehet mondani, hogy figyelemfelkeltő címmel rendelkeznek, negatív és provokatív felhanggal. Az 5 kiválasztott cikkből, 4 darab politikai felhangú. Arról az oldalról, ahonnan a cikkeket véletlenszerűen választottam, nagy mennyiségben vannak a politikai felhangú cikkek, a maradék hasonló, mint a 2. cikk: abszurd kategóriába sorolhatók, és furcsa címekkel rendelkeznek, többek közt ilyen hangvétellel: „A Fidget Spinner megölheti a gyereked?”; „Kannibálokat fogtak el, akik azt állítják az emberi hús gyógyítja a depressziót és a cukorbetegséget?”, Beidéztek egy családot amiért viking temetést tartottak a Kalifornia Tavon?”. A politikai cikkek nagy része mindenképp Donald Trump-hoz (nagyobb esetben), vagy az amerikai belpolitikához kapcsolódik, illetve a terrorveszély jelenik még meg témaként. Ezen kívül a 4. cikk kivételével, a mintában szereplő álhíreket mindenképpen „clickbait” kategóriába sorolnám, hiszen címük nem árul el sokat, pejoratív, emellett figyelemfelkeltő próbál lenni, és kattintásra ösztönöz.

Az első cikk azt állítja, hogy az AIDS felfedezője valójában mesterségesen állította elő a vírust, és erre szabadalmat is benyújtott. A vírus az amerikai biológiaifegyver-készítő program mellékterméke, ami 1962–78 közt zajlott. Az egészet kifejezetten hosszan fejti ki a többi cikkhez képest. Az álhír az egészet a Daily Post-ra hivatkozva mondja és be is linkeli, de egy hamis webcímmel, ami egy felugró reklámablakokkal teli oldalra irányít át. A cikkben ez az egyetlen weblapra való hivatkozás. Emellett hivatkozik különböző folyamatábrákra, melyek a Google keresőmotorjába beírva hasonló, amerikai biológiaifegyver-programokkal kapcsolatos összeesküvés elméleteket adnak ki.

Az álhírben ezen kívül helyesírási hibák is találhatók:

(…) According to the Proceedings of the us of America …

A cikk el van látva dátummal (2016. július 5.) és a cikk írója is feltünteti a nevét. A „Facebook share” gomb mellett 7200 darab megosztás van kiírva. Az álhír alatt van komment opció, ezek közt 3 csoportot figyeltem meg.

Vannak, akik a szerző grammatikai hibáit ostorozzák („very poorly written, you guys ever use an editor?” ), vannak akik nem tetszésüket fejezik ki az álhír miatt („The story is completely false”), és vannak akik látszólag elhitték a történetet („An Absolutely wicked man. This guy better have a cure for it, since he created it.”). Ők az előző csoportal többször is vitába szálnak.

A második cikk arról szól, hogy egy hullaházban dolgozót véletlen elégettek, amíg pihenőt tartott, mert alvás közben összetévesztették egy hullával. Tartalom terén elég rövid cikk, csattanóként meglebegteti, hogy lehet, hogy a fiatal elkövetőt le fogják tartóztatni. A szereplők nevét beírva a Google-ba első lehetőségként rögtön azzal a weblappal találtam szembe magam, ahonnan a cikkeket válogattam, majd ezt követően több cikk is azzal foglalkozik, hogy ez egy hamis hír, és az említett hullaházban nincs is krematórium (Buzzfeed). A cikk alatt nem található dátum és az író kilétéről se tudunk meg semmit. A Facebook megosztás gomb melletti szám arról tanúskodik, hogy a cikket körülbelül hatszázezren osztották meg.

Az álhír alatt itt is lehet kommentet írni. A kommentelők jelen esetben is három részre oszthatók, az előző cikkhez hasonló kategóriákban, egy kivétellel. Itt is előfordultak olyanok, akik elhitték a cikket, és olyanok, akik nem. A harmadik csoportba azokat osztottam, akik viccet űztek a cikkből („IT WAS RUSSIA!!!”, „I would say 1400 degree murder.”) Azok közül, akik elhitték, többen összeesküvést sejtenek a háttérben. („Something just isnt right! Since when do they cremate you with clothes on? And all jewelry etc has to be removed in advance.”, „There is something in the water not clean.. who would cremate someone with there clothes on”).

A harmadik cikk szerint egy New York állam béli mecset tagjai elégették az amerikai zászlót, tiltakozásuk jeléül Donald Trump elnöksége ellen. A cikk kifejezetten rövid és szubjektív. Egyértelműen ellenségképet akar kreálni a muszlimokból, a cikk legvégén fel is teszi a kérdést „Megérdemlik az állampolgárságot és hogy itt lakjanak?” A kép, amit illusztrációként mellékeltek, viszont valós, de 2012-ben készült, egy Bangladesi tüntetésen, ahol tényleg elégették az amerikai zászlót. A cikk egy forrást nevez meg, de a linkre kattintva azt írja az oldal, hogy nem elérhető, vagy törölve lett. Dátumot találunk itt (2017. május 30.), viszont az író nevét már nem tüntetik fel. A Facebook megosztások száma 1200 körül van. A cikk alatt nem található kommentszekció.

A negyedik álhír Bernie Sanders törvényjavaslatáról szól, mely szerint minden köztisztviselő kereszténynek skarlát keresztet kell látható helyen viselnie. Maga a szöveg kifejezetten rövid, a cikk elején egy Sanders-t ábrázoló képel illusztrálják az egészet. A cikk hangvétele igen szatirikus és provokatív. A cikknél látható dátum (2017. június 10.), viszont az író kilétét itt is homály fedi. Az eddig elemzett cikkek közül ez az első, ahol nem látszódik a Facebook megosztások száma. És a 3. cikkhez hasonlóan itt sincs kommentszekció.

Az ötödik álhír a legrövidebb, csupán pár mondatból áll. A clickbait címre való rákattintás után, kiderül, hogy arról szól, hogy londoni lakosok Donald Trump nevét skandálják, a londoni polgármester helyett, a londoni terrortámadás után. A cikkhez egy videó is van mellékelve, melyen az látható, ahogy emberek egy kis csoportja skandálja az amerikai elnök nevét. A videó viszont hónapokkal a londoni terrortámadás elött készült. A cikk dátummal el van látva (2017. június 5.), de az írója már nincs feltüntetve. A negyedik cikkhez hasonlóan itt sem látszik a Facebook megosztások száma. Az elemzett cikkek közül viszont ez az egyetlen, ahol a kommentszekció a Facebookhoz van rendelve. A kommentelők igen agresszívan vitatkoznak egymással. Itt két csoportra lehet őket bontani, de az előző cikkekkel ellentétben, ahol a vita alapját a cikk valóságossága képezte, itt a két csoport a cikk tartalmához köthetően vitatkozik, a londoni polgármester személye mellett és ellen.

Összeségében az 5 cikkben vannak mind tartalmi, formai egyezések. Az első, a harmadik és az ötödik cikk tartalom tekintetében szubjektív, provokatív és lejárató hangvételű, míg a második és a negyedik inkább szatirikus, viszont objektívebb megfogalmazású. Az első álhírt leszámítva egyik cikkben sem derül ki az író személye, emellett gyakran megfigyelhető a hivatkozások teljes hiánya. Ha hivatkozások megjelennek, akkor félrevezethetik az olvasót. Erre legjobb példa az első cikkben megfigyelhető kamu link, mely feldobáló reklámokkal teli oldalra vezet, amire rákattintva nagy eséllyel akár vírusokat is összeszedhetünk. A cikkekhez használt illusztrációk, még ha kötődnek is valamilyen formában a tematikához, akkor is nagyon kevés valóságtartalommal rendelkeznek, erre a legjobb példa a második cikk, ahol az illusztrációban használt két kép mind időben mind helyben teljesen eltér az abban leírtaktól, és emellett a rajta szereplő embereknek semmi közül sincs a cikkhez. A megosztásokat figyelembe véve, megállapítható, hogy a második álhír a legnépszerűbb a 613.000 megosztással Facebookon. Kezdetben szerettem volna összehasonlítani a Facebook aktivitási rátáját az adott cikkeknek, de az oldal az elmúlt időben erősen szűrni kezdte a „fake news” portálokat és nem találtam meg a hamis híreket. A kommentek szempontjából mindenképpen megfigyelhető egy ellentét. Az első két cikknél viták alakultak ki a cikk valóság tartalmát követően, és az ötödik álhírnél pedig kifejezetten agresszív kommentháború is előfordult, bár ott nem a valóságtartalom körül, hanem politikai vélemények ütköztek.

Az oldalak, amiken a hírek megjelennek:

A következőkben azoknak a weboldalaknak a megjelenésével foglalkozom, melyeken az elemzésre kiválasztott 5 álhír megjelent. Összeségében a snopes.com mindegyik oldalt „fake news website” -ként jellemezte. Kinézetük viszonylag egységes, mindegyik oldalon van egy felső menüsor különböző menüpontokkal, ezeknek színe és mennyisége eltér. A menüpontok általában tematikusan osztják fel a weboldalak tartalmát.

Az oldalak nagyrészénél minimális kutakodás után (általában az oldal alján, vagy a „rólunk” fül alatt) elérhető egy felhívás, melyben leírják, hogy nem vállalnak felelőséget azért, ha valamilyen információ helytelen lenne — ez alól kivétel az 5. álhír website-ja, ahol bár vizuálisan jelen van az ehhez kapcsolódó fül a lap alján, viszont tényleges linket nem tartalmaz.

A negyedik cikk weboldalán külön ki is jelentik, hogy az egy szatirikus oldal, de ez nincs szem elött, aki először véletlen az oldalra téved, minderre nem fog rájönni.

A másik hasonlóság az oldalak kinézetében a reklámok nagy mennyisége. Mindegyik oldalra igaz, hogy a hamis hír tartalmi része a képernyő csupán egy kicsiny szegletét foglalja el, és legalább az oldal fele reklámokból vagy az oldalon másik cikkekre vezető linkekből áll. Ezek az általában harmadik féltől származó reklámok próbálnak minél hangzatosabb „clickbait” címekkel rendelkezni és széles témakörűek: a videójátéktól kezdve, a halláskárosodás házi gyógyításán keresztül, a balszerencse energia elkergetéséig mindennel találkozhatunk. Gyakran előfordult — a 4. cikket leszámítva — hogy felugró ablakokkal is találkoztam, melyben újabb különféle reklámok zúdultak a képernyőmre. Ezek különböző időközönként, és az oldalhoz fűződő aktivitás folyamán — legtöbbször kattintás után, vagy görgetés közben — ugranak fel.
Mindegyik oldalon szerepel megosztás gomb, minimum Facebook és Twitter platformokra, de az első, harmadik és negyedik „fake news” oldalon ennél több weboldalra is lehetőségünk van megosztani az álhíreket.

Összegzés:
Az oldalak mind tartalmi, mind vizuális elemzése után arra jutottam, hogy vannak hasonlóságok az általam elemzett „fake news” oldalak közt, mind tartalom, mind megjelenés terén. Alapvetően az oldalak megjelenése ugyanarra a híroldal sémára épül fel, kisebb designbeli eltérésekkel, szinte csak az oldalak színsémái, nevei és logói térnek el. Emellett megfigyelhető, hogy a tényleges cikk vizuálisan gyakran az oldalon rendelkezésre álló hely felét se teszi ki. A szöveg mindegyik esetben balra zárt volt, és az oldal jobboldalán vagy reklámokat, vagy az oldal más különböző tartalmait lehet látni, erős vizuális hatású képekkel.

A reklámok gyakran a cikket félbevágva is megjelennek (első és harmadik cikk), vagy a cikk olvasása közben felugranak a cikk elé, ezzel is ösztönözve a rájuk való kattintásra, mely szponzorált tartalom lévén anyagi hasznot hoz az oldal tulajdonosának. A cikkek címében megfigyelhető a „clickbait” jelenség, mely pusztán a kattintás megszerzésére irányul.

Tartalom terén is tapasztaltam hasonlóságokat, az összes általam elemzett cikk negatív hangvételű volt, a politikai témájú cikkek nagyrésze teljesen szubjektív, provokatív, és valaki, vagy valamilyen csoport ellen irányult. Ez a harmadik cikk címében nagyon jól megfigyelhető, („New yorki mecset zászlót éget. Meg kell őket büntetni?”) mert bár itt a cikk formailag egy kérdést tesz fel, valójában nem kérdez, hanem sugalmaz. A cikkek szélsőséges érzelmekre próbálnak építeni, például a harmadik és ötödik cikk gyűlöletkeltéssel a megtévesztésen keresztül már a véleményformálás befolyásolása is lehet a létrehozójuk mögöttes célja. A nem politikai témájú cikk is negatív tartalommal rendelkezik, hisz egy halálesetről számol be, itt is mindenképp az emberek érzelmeire akar hatni, a leírt helyzet abszurditásával.

Fontosnak tartom kiemelni a közösségi oldalakra való megosztás funkcióját, ami minden cikk alatt elérhető volt, és előfordult, hogy a kommentszekció is a Facebookkal ált összefüggésben. Eddig (2017 májusában a Facebook bejelentette, hogy nagy erőkkel fog fellépni az álhíroldalak ellen) a közösségi média platformjai tökéletes táptalajt biztosítottak a hamis hírek terjedéséhez, ezt támasztja alá az is, hogy az Amerikai Egyesült Államokban élő felnőttek 62%-a tekintett 2016-ban[5] a közöségi médiára, mint hírforrásra és mint a Buzzfeed analitikájából már láthattuk, tényleg jelentősen nagyobb Facebook-aktivitás volt álhíreken, mint a legnagyobb híroldalak hírein.

Ezeken keresztül élesen láthatjuk a korai hoax-ok és a „fake news” közti különbséget. Míg a lánc-emailben terjedő hoax-ok a célja megtévesztés és a terjedés, addig a hamis híreknél potenciálisan megjelenik a gazdasági és politikai tőke szerzése. „Hírformába” rejtve, az emberek szélsőséges érzelmeire próbálnak hatni a sokkoló, megdöbbentő, félelem- és gyűlöletkeltő tartalommal. A „fake news” nem a valóságot akarja feltétlenül meghamisítani — hisz sokszor nem is foglalkozik azzal — elsősorban az emberek érzelmein keresztül igyekszik megtéveszteni őket és kattintásaikat megszerezni, ehhez pedig éppen azokat a platformokat használja, ahol az emberek legaktívabbak.

Felhasznált statisztikák:
1. Google Trends — fake news kifejezés népszerűsége
https://trends.google.hu/trends/explore?date=today%2012-m&q=fake%20news
2. Buzzfeed — „This Analysis Shows How Viral Fake Election News Stories Outperformed Real News On Facebook”
https://www.buzzfeed.com/craigsilverman/viral-fake-election-news-outperformed-real-news-on-facebook?utm_term=.lcYXPrKRr#.qhMQZy6ry
3. Pubplic Policy Polling — National Poll 2019 december 9
http://www.publicpolicypolling.com/main/2016/12/trump-remains-unpopular-voters-prefer-obama-on-scotus-pick.html
4. Jeffery Gottfried, Elisa Shearer: News Use Across Social Media Platforms 2016
http://www.journalism.org/2016/05/26/news-use-across-social-media-platforms-2016/

Felhasznált „fake news” hírek (http://www.snopes.com — on keresztül)
1.álhír:
„Dr Gallo: ’I invented AIDS to depopulate humainty’ ”
http://archive.is/QLAU8
2. álhír:
„MORGUE EMPLOYEE CREMATED BY MISTAKE WHILE TAKING A NAP”
https://archive.is/gu4Xm
3. álhír:
„NEW YORK MOSQUE BURNS FLAG: SHOULD THEY BE PUNISHED?
https://archive.is/qbfYH
4. álhír:
Bernie Sanders Proposes Bill Forcing Christians Holding Public Office To Wear Scarlet Cross
http://babylonbee.com/news/bernie-sanders-proposes-bill-forcing-christians-holding-public-office-wear-scarlet-cross
5. álhír:
Sadiq Khan May Be In Trouble — Look What Londoners Are Doing!
http://archive.is/56Feo#selection-239.0-239.61

[1] Valós hírek alatti aktivitás 7,3 millió; álhírek alatt 8,7 millió. (Buzfeed 2016)

[2] Public Policy Polling 2016 dec 9.

[3] www.snopes.com

[4] Mindegyik cikk eredetileg angol nyelven íródott

[5] Jeffery Gottfried, Elisa Shearer: News Use Across Social Media Platforms 2016

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.